Több világklasszist kizártak

A legsikeresebb magyar sportágban a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség (ICF) öt orosz kajakosnak, illetve kenusnak nem adott indulási engedélyt. A múlt hétfőn nyilvánosságra hozott úgynevezett McLaren-jelentés mindegyikükről azt állítja, hogy doppingmintákat manipuláltak.

Alekszandr Gyacsenko Jurij Posztrigajjal négy éve Londonban aranyérmes volt párosban 200 méteren, Alekszej Korovaskov pedig Ilja Pervuhinnal kenu kettes 1000 méteren győzött a júniusi moszkvai Európa-bajnokságon.

A magyar öttusázók riói ellenfeleinek tábora két világklasszissal csökkent, mert a Nemzetközi Öttusaszövetség kizárta az olimpiáról a vb-ezüstérmes orosz Makszim Kusztovot és a háromszoros világbajnok Ilja Frolovot, mert mindkettejük doppingellenőrzése pozitív eredménnyel zárult 2014 augusztusában, de a moszkvai labor által kimutatott eredményt nem hozták nyilvánosságra. A további három nevezett orosz, Alekszandr Leszun, valamint Donata Rimsaite és Gulnaz Gabajdullina részt vehet az olimpián.   

Minden kvótát szerző orosz cselgáncsozó és sportlövő indulhat Rióban. A Nemzetközi Cselgáncsszövetség – amelynek tiszteletbeli elnöke Vlagyimir Putyin orosz államfő – vezetője, Marius Vizer közölte, a tizenegy, kvótát szerző orosz dzsúdós részt vehet a játékokon. „Ezek a sportolók szeptembertől májusig több doppingszűrésen is átestek külföldön, az oroszországi tesztek eredményeit nem vettük figyelembe” – közölte Vizer.

A Nemzetközi Sportlövőszövetség keddi közleményében jelezte, mind a 18 orosz szereplő ott lehet Rióban.
Nem rajtolhat viszont a doppingbotrány egyik kirobbantója, az orosz középtávfutó Julija Sztyepanova, akinek férje, Vitalij 2014-ben egy német televíziós csatornának nyilatkozott az országban folyó szervezett doppingolásról. A NOB vasárnap döntött úgy, hogy az atléta – szolgálatai ellenére – nem felel meg az etikai követelményeknek, így semleges résztvevőként sem indulhat az olimpián. Ugyanakkor meghívta a házaspárt az ötkarikás játékokra, amit visszautasítottak.

Ellentmondásos büntetés

Többen csalódottak, és bírálják a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntését, amely szerint az államilag irányított doppingolás miatt nem zárták ki Oroszországot a riói olimpiáról, s a sportági szövetségek engedélyével indulhatnak orosz sportolók a nyári játékokon. A döntés az atlétákra nem vonatkozik, ők a Nemzetközi Atlétikai Szövetség és a nemzetközi Sportdöntőbíróság ítéletének megfelelően nem indulhatnak Rióban. A kritika nem jogos, mert a NOB Végrehajtó Bizottsága megfontoltan döntött, egy feltételezett csalássorozat miatt nem alkalmazta a kollektív büntetést, amely – a történelemben sokszor bebizonyosodott – nem igazságos, a vétleneket is sújthatja. Mert mennyire lehet bűnös egy vívó, tornász vagy sportlövő abban, hogy a doppingérzékeny sportágak versenyzői, így a súlyemelők, az atléták vagy a kerékpározók tiltott szereket használnak a felkészüléshez? Ráadásul a NOB vezetői tudják a legjobban, hogy az élsportban – tisztelet a kivételnek – kétféle sportoló van: aki már lebukott a doppinggal és aki még nem. S éppen ez, ami kifogásolható a döntésben, hiszen azok az orosz versenyzők, akiknek korábban doppingügyük volt, nem indulhatnak Rióban. Ez pedig ellentétes a jelenlegi szabályokkal, amelyek szerint a doppingoló sportolót két vagy négy évre el kell tiltani, de a büntetése után újra versenyezhet. Tehát ugyanazon vétségért kétszer nem büntethető. Éppen ezért sok olyan versenyző rajtolhat az olimpián, aki már letöltötte a büntetését – köztük magyar is –, csak orosz nem. Ez az ellentmondás is bizonyítja, hogy az egy éve kirobbant doppingháborúban még a NOB vezetői sem tudnak egységes döntéseket hozni. Ez persze nem menti fel az orosz doppinggyár vezetőit és haszonélvezőit!

(SM)