Litkey Farkasnak, az ötvenedik Kékszalag-verseny tizenháromszoros győztesének hajója, a Prevital második lett a csütörtökön rendezett idei regattán a svájci Christophe Peclard kormányozta Safram mögött. Vele beszélgettünk.
– Ismerték már korábbról is a riválissá előlépett svájciakat, a Safram legénységét?
– Persze, többször voltak már itt, a Kékszalagon, tavaly az ötödik helyen végeztek, három éve pedig meg is nyerték a versenyt. Nem voltak ismeretlenek.
– Tizenhárom Kékszalag-győzelem után nagy a csalódottság?
– Nem, egyáltalán nem. Mi több, bár lehet, hogy furcsán hangzik, de elégedett vagyok. Jó versenyt mentünk, jól vitorláztunk. Sem taktikai, sem versenyzésbeli hibát nem követtünk el. El kell ismerni: a svájciak gyorsabbak voltak.
– Az élmezőnyben eléggé kaotikus volt a verseny, hol a svájciak vezettek, hol pedig önök, aztán újra és újra fordult a kocka. Hol dőlt el a verseny?
– Kétségtelen, hogy nagy taktikai harcot vívtunk, mindenki igyekezett legalább a roppant gyenge szelet kihasználni. Hol ők vezettek, hol mi, s végül a Balaton szélviszonyai-nak kiszámíthatatlansága miatt el tudtak lépni. S már nem értük utol őket.
– Egy tapasztalt vitorlázó számára milyen érzés, amikor a Balaton közepén megáll a hajó a szélcsendben?
– Borzasztó, de az az igazság, hogy mindig próbálunk erre felkészülni. Év közben is sokszor kimegyünk szélcsendben, s így próbáljuk az éles helyzeteket gyakorolni. Ennyire voltunk képesek.
– Hol állnak még rajthoz az idén?
– Kisebb-nagyobb versenyeken indulunk, így az osztrák–magyar bajnokságon is, de a Kékszalaghoz fogható nagy versenyünk idén már nem lesz. Készülünk a következő évre, mert vissza akarjuk szerezni az elsőségünket.
