Régóta szívügye Raab József okleveles építészmérnöknek egy budapesti olimpia megrendezése. Szerinte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkor döntene helyesen, ha a 2024-es nyári játékok rendezését a budapesti régiónak ítélné.
– Úgy hallom, roppant optimista a budapesti olimpia rendezésének lehetőségét illetően. Mitől ez a nagy bizakodás?
– Több oka is van. Nyári játékokat rendezett 2008-ban Peking, 2012-ben London és jövőre Rio de Janeiro, majd 2020-ban Tokió következik. Tehát 2024-es helyszínnek valószínűleg ismét európai várost fognak kijelölni. A Kárpát-medencében ez idáig még nem rendeztek olimpiát. Mikor kerülhetne erre sor az olimpiai vetésforgó szerint, ha nem éppen 2024-ben? Ne felejtsük, hogy 2017-ben, amikor Limában összeül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy döntést hozzon a 2024-es játékok helyszínéről, éppen akkor lesz a deáki kiegyezés százötvenedik évfordulója. Ennél talán még fontosabb, és a döntés meghozatalában nagy súllyal eshet latba, hogy addigra Budapest már túl van egy úszó-világbajnokság remélhetőleg sikeres megrendezésén.
– Budapest korábban több pályázatot elbukott. Ez nem lehet hátrány?
– Szerintem ez nem számít. Annál is inkább, mert például az 1914-ben Párizsban tartott NOB-ülés szavazásán jelentős fölénnyel Budapestnek adták az 1920-as játékok rendezési jogát. Magyarország az olimpia lázában égett, amikor kitört az első világháború. Mivel mi a vesztes oldalon álltunk, Magyarország nemhogy nem rendezhette meg a játékokat, hanem sportolóival részt sem vehetett az időközben Antwerpennek adott olimpián.
– Térjünk vissza a mostani jelentkezésünkhöz, amelyet ebben a hónapban kell megtenni. Milyen feladatokat jelent az olimpia megrendezése?
– Elsősorban több világverseny együttes és hibátlan rendezését, ésszerű városfejlesztési programot és természetesen nagy-nagy üzletet. Úgy tudom, januárban már kész lesz a pályázati kiírás a felépítendő budapesti olimpiai stadion tervezésére, amely nyilvános kell, hogy legyen. Ez is garantálhatja az építészmunka színvonalát és a társadalmi támogatottságot is.
– Mit szól ahhoz, hogy itthon sokan a budapesti rendezés ellen vannak?
– Én is hallom, hogy az olimpia ellenzői, főleg gazdasági okokra hivatkozva, kritizálják a jelentkezést. Amennyiben nem politikai kérdéssé fajul az olimpiai pályázat megítélése, összefogással a gazdasági hátteret meg lehet oldani.
– Reálisnak tartja a korrupciós veszélyt?
– Kétségkívül számolni kell vele. Ezért a visszaélések elkerülése érdekében egy olimpiai fejlesztési tanácsot kell életre hívni, amelynek feladata lenne minden állami és budapesti közpénz ellenőrzése. Szerintem ennek a szervezetnek a megalapításával a pályázat jelentős támogatottságot tudna szerezni.
– Mi lehet a budapesti olimpiai pályázat hátránya?
– Különösebb hátrányt a többi kandidáló várossal szemben nem érzek. Persze nagyon sok munka vár mindenkire, aki a szívén viseli, hogy 2024-ben a világ legjobb sportolói Budapesten versenyezzenek.
