A magyar labdarúgó-válogatott gyenge játékkal, gól nélküli döntetlennel kezdte szereplését a 2018-as, oroszországi világbajnokság selejtezőjében, a Feröer-szigeteken.
Bernd Storck, válogatottunk szövetségi kapitánya előre figyelmeztetett mindenkit, hogy nagyon nehéz mérkőzésre számít, és igaza lett. A baj csak az, hogy nem a kis sziget mindent egybevetve 5694 futballistája közül kiválasztott tizenegy sportoló fejlődött nagyot, hanem a magyar válogatott maradt el az Európa-bajnokságon látott, sőt a kontinens által a csoportmérkőzéseken megcsodált önmagától. Megpróbáltuk pontokba szedni, miért nem nyertünk a Feröer-szigeteken.
1. Bernd Storck csapata elveszítette az Eb óta néhány kulcsemberét. Király Gábor és Juhász Roland lemondta a válogatottságot, Gera Zoltán és Lovrencsics Gergő pedig sérült. Ez tény. A 107-szeres válogatott kapust Gulácsi Péter hibátlanul helyettesítette, s mivel nem kaptunk gólt, a Guzmics, Lang belső védő kettősre sem lehetett panasz. Nem szólva arról, hogy Juhász nem játszott a győztes Eb-meccsünkön, az osztrákok ellen sem. Az igazi gondot tehát a 38 éves Gera hiánya jelentette, erre megoldást kellett volna találni. Jól jött volna Eb-teljesítménye, lövőkedve, technikai képzettségéből fakadó azon képessége, ahogyan az „utolsó passzokat” osztogatja. Ha egészséges, a fizikai mutatói bámulatosak, rá szükség lehet a selejtezőkön végig, akár az utolsó félórákra. Hiányzott Lovrencsics Gergő is, ő azt tudja, ami hiányzott a mostani csapatunkból: a szélsőjátékot.
2. Nincsenek játékban a kulcsemberek.Talán ez volt a legnagyobb gond. Részben sérülések, részben a klubokkal való vita, s nem utolsósorban az átigazolási lehetőségek keresése miatt többen is meccshiánnyal küzdenek. Fiola Attila az osztrákok ellen játszott utoljára, más kérdés, hogy rajta ez alig látszott. Dzsudzsák Balázs, Németh Krisztián és Kleinheisler László azonban elmaradt Eb-formájától. Sajnos elmaradt Kádár Tamás is, pedig az utóbbi időben, noha sokáig húzódott átigazolási ügye, már játszott lengyel klubjában, a Lechben.
3. Hiányzik egy igazi vezéregyéniség a pályáról. Gera távollétében egyelőre nem is sejthető, ki lehetne az. Dzsudzsák Balázsról, a csapatkapitányról sem sugárzott most azt a mentális erő, mint az Eb-n.
4. Mintha az Eb-szereplés terhet jelentene. Úgy festett, a válogatott nem tudott megbirkózni azzal, hogy a jó Eb-szerepléssel kikerült a kiscsapat státusból, s immár idegenben is esélyesként kell játszania.
5. Lemondtunk a szélsőjátékról. Németh Krisztián és Dzsudzsák Balázs személyében két, szélsőposzton is hatékony támadó kezdett. Ám többnyire befelé húzódva próbálkoztak, alig-alig tudtak a védelem mögé jutva centerezni. A Németh helyére beállt Nikolicsnak már biztatóbb volt néhány megmozdulása. A viharos szél miatt eleve kiiktattuk ugyan a játékunkból az íveléseket, de a lapos belövések, ha ritkán előfordultak, zavart okoztak.
6. Továbbra sincs igazi góllövő. Van ugyan olyan kiváló támadónk, Nemanja Nikolics, aki képes egy bajnoki szezonban 20-25 gólt lőni, de a válogatott játékrendjébe kevésbé illik, mint Szalai Ádám vagy Priskin Tamás. Így aztán továbbra sincsen olyan favorizált középcsatár, aki legalább minden második-harmadik válogatott meccsen megrúgná a maga gólját. Úgy fest tehát, hogy a jövőben is a góljaink legfontosabb „forrása” a rögzített játékhelyzet lehet.
Vb-selejtező, B csoport, 1, forduló
Feröer-szigetek–Magyarország 0–0, Tórshavn, 3500 néző, jv.: Vincic (szlovén).
