Hatezren szurkoltak Bárány Istvánnak a Császár uszodában

Az első úszó és vízilabda Európa-bajnokságot 1926. augusztus 18-án nyitották meg, óriási készülődés után, Budapesten. A Sporthírlap beszámolója szerint a Császárfürdőben „az új betonmedence körül rögtönzött tribünök gerendázata kívülről úgy tűnt a szemünkbe, mint egy ősvilági állatóriás gigászi csontváza”. Arról is szólt a beszámoló, hogy nem készült el minden tökéletesen a rajtra: „Itt-ott még kiálló szögek és gyalulatlan deszkák kellemetlenkednek a szűkre szabott ülőhelyeken, de azért alig hangzik el panasz.”

Budapest és az egész kontinens nagyon várta már a premiert. Az Eb nagyszerűen indult, hiszen a magyar pólócsapat 8:1 arányú, hatalmas győzelmet aratott a németek felett, és a verseny talán leghíresebb résztvevője, a svéd Arne Borg „az első startjával világrekordot javított”. Az Eb-n csak férfiak indulhattak, hat úszó- és két műugrószámban, valamint vízilabdában osztottak érmeket. Borg, aki valóban csodálatos és sokoldalú úszó volt, Budapesten öt érmet nyert, két gyorsúszószámban aranyat, egyben ezüstöt szerzett, tagja volt, egyébként a rá megszólalásig hasonlító ikertestvérével, Akéval együtt a bronzérmes gyorsváltónak, s játszott a második helyezett svéd pólócsapatban.

Az extrémül öltöző, piros nadrágjához lila köntöst viselő Borgnál csak a magyar csapat csillaga, Bárány István volt népszerűbb, aki a legnagyobb érdeklődéssel várt úszószámban, 100 gyorson, ha csak egyetlen századdal is, de megverte a svédet. Óriási érdeklődés kísérte egyébként a versenyt, Szent István napján hatezren szorongtak a Csasziban, s kétezren kint rekedtek. A magyarok közül Bárányé lett az Eb-történet első aranyérme, a másodikat a vízilabdacsapatunk (Barta, Homonnay II., Fazekas, Keserű II., Wenk, Vértesy, Keserű I.) szerezte.

A kilencedik Eb-t rendezhette ismét Budapest, 1958-ban. Addigra jelentősen bővült a program, aligha kell hangsúlyozni, már réges-régen a hölgyeknek is rendeztek versenyeket. 1956 után voltunk, a generációváltás korát élte a magyar úszósport. Az ötvenes évek világklasszis úszónői különböző okokból nem versenyeztek, így a férfiak szerezték az érmeket. Katona József (1500 gyors) és a 4 × 100-as gyorsváltó ezüst-, Dobai Gyula (100 gyors) és a 4 × 100-as vegyes váltó bronzéremmel zárt. A nagy szenzációt a műugró Újvári László szerezte, aki aranyérmet nyert. Harmadik helyen végzett a toronyugró Marton Jenő. A Boros, Jeney, Csillag, Dömötör, Hevesi, Kanizsa, Kárpáti, Katona, Markovits, Mayer, Molnár R., Pintér, Váczi vízilabdacsapat mind a hét mérkőzését megnyerve menetelt végig az Eb-aranyig vezető úton.

A kétezres években kettévált az úszás és a vízilabda Európa-bajnoksága. 2001-ben a pólósok randevúztak a Margit-szigeten, s a Kemény Dénes által irányított, olimpiai bajnok magyar együttes (Kósz, Szécsi, Benedek, Biros, Fodor, Kásás, Kiss Cs., Kiss G., Märcz, Molnár, Steinmetz B., Székely, Varga T., Varga I Zs., Vári) a csoportmérkőzések során a későbbi győztes jugoszlávoktól, az elődöntőben az olaszoktól kikapott, majd a horvátok legyőzésével harmadik lett. Aranyérmet nyert ellenben a Faragó Tamás által irányított női válogatott, Sós, Szép, Dancsa, Drávucz, Györe, Pelle, Primász, Rédei, Sipos, Stieber, Szremkó, Tiba, Tóth A., Valkai Á., Valkai E. összetételben.

Öt évvel később, 2006-ban csak az úszók versengtek Budapesten (illetve a nyílt vízi úszók a Balatonon). Már ötvennyolc számban osztottak érmeket, s csapatunk két arany-, két ezüst- és öt bronzéremmel zárt. Cseh László egymaga nyerte az összes aranyat és még egy ezüstöt. A legeredményesebb hazai hölgyversenyző a mindhárom mellúszószámban bronzérmes Kovács Ágnes lett. Kovács Rita személyében hosszútávúszó is szerzett Eb-érmet. A kilencedik medált a 200 méter vegyesen Cseh Lászlóval együtt a dobogóra álló Kerékjártó Tamás szállította.

A 2010-es Eb hozta az eddigi legjobb magyar szereplést. A csapat hat arannyal, négy ezüsttel és négy bronzzal zárt, Gyurta Dániel – a papírformának megfelelően – fölényesen nyert 200 mellen, Cseh László a második budapesti Eb-jén is begyűjtött két aranyat, s két egyéni számban győzött Hosszú Katinka is. A legkellemesebb meglepetést a Mutina, Dara, Hosszú, Verrasztó összeállítású női 4 × 200-as staféta szerezte, mi­után megnyerte a magyar úszóhölgyek első Eb-váltóaranyát. Érmet szerzett még Jakabos Zsuzsanna (ezüst, bronz), Verrasztó Dávid, Verrasztó Evelyn, Hosszú Katinka (ezüst), Kiss Gergő, Mutina Ágnes és a műugró Barta Nóra (bronz) is.

Három évvel ezelőtt rendezték a legutóbbi póló Eb-t Magyarországon. A világbajnoki cím védőjeként vízbe szálló férfiválogatott (Decker A., Nagy V., Decker Á., Erdélyi, Gór-Nagy, Hárai, Hosnyánszky, Madaras, Szívós, Tóth M., Varga Dániel, Varga Dénes, Vámos) az utolsó mérkőzéséig minden meccsét megnyerte, ám az aranykapuban elbukott, 12-7-re kikapott a szerbektől, s így ezüstérmes lett a Hajós Alfréd uszodában. Női csapatunk (Bolonyai, Gangl, Antal, Bujka, Czigány, Csabai, Illés, Keszthelyi, Kisteleki D., Kisteleki H., Szűcs, Takács, Tóth I.), Merész András irányításával, a harmadik helyen végzett.