Az egész világsajtó cikkezett arról, hogy a tizenhat éves Gledura Benjámin legyőzte az ötszörös világbajnok indiai Visuvanátan Ánandot a Gibraltar Tradewise nyílt sakkversenyen. Legfiatalabb sakkmesterünk a múlt hét végén, szombaton érkezett haza Egerbe a gibraltári viadalról, s kedden már utazik tovább az Egyesült Államokba, edzőtáborba.
Gledura Benjámin Anatolij Karpov után egy másik világklasszist, Visuvanátan Ánandot is legyőzte (Fotó: MH)
– Hatalmas meglepetésnek, világszenzációnak számított Ánand legyőzése. Milyen érzés volt egy ötszörös világbajnokkal szemben leülni az asztalhoz?
– Igazából úgy ültem le, hogy számomra nem volt tétje a találkozónak, hiszen az ötszörös világbajnok volt az ellenfél, és ha megver, akkor sincs semmi. Senki sem tehetett volna nekem szemrehányást, ha kikapok tőle, szóval cseppet sem izgultam. Nem azt figyeltem, ki az ellenfél, hanem arra koncentráltam, hogy mit lép az asztal túloldalán ülő ember. Egyébként amikor októberben Budapesten a sakkfesztiválon legyőztem Anatolij Karpovot, akkor sem kerültem a név bűvöletébe. Most sem.
– Akkor úgy kérdezem, sima parti volt?
– Simának azért nem mondanám, de a megnyitás után olyan állás alakult ki, hogy magam is azt gondoltam, döntetlen lesz. Amikor azonban Ánand lépett egy-két, mondjuk úgy, pontatlant, megnyílt az esély előttem a győzelemre. Nyilván méltóságon alulinak érezte, hogy felajánlja a döntetlent, ez lett a veszte, mert a harcos végjátékhoz nem volt megfelelő ereje, és a küzdeni akarás sem sugárzott róla. Engem meg elkapott a lendület, és akkor már szeretettem volna mihamarabb befejezni a játszmát. Meglett a győzelem, a korábbi világbajnok pedig sportszerűen gratulált.
– Csak úgy felállt és gratulált, vagy azért húzta a száját, netán hisztizett egy kicsit?
– Nem volt semmilyen különleges körítés, végig nyugodtan viselkedett. Gondolom, belül nem örült annak, hogy egy tizenhat éves sakkozó legyőzte. Amint lehetett, elhagyta a termet. Ánand több mint húsz éve nem mozdult ki a saját zárt világából, vagyis csak a legjobbakkal játszott, a kevésbé képzettekkel nem.
– Rajta kívül szerzett még értékes pontot vagy döntetlent?
– Igen. Almási Zoltánnal és a francia Laurent Fressinet-vel játszottam érdekes mérkőzést. A legmelegebb viszont az utolsó fordulóban volt, amikor a szlovén ellenféllel szemben nekem kellett keményen küzdenem a döntetlenért. A Gibraltar Tradewise versenyt végül vereség nélkül, három győzelemmel és hét döntetlennel zártam.
– Most hogyan tovább?
– A héten az Egyesült Államokba utazom Polgár Zsuzsa sakkiskolájával kéthetes edzőtáborozásra. Szerveztek egy hatfordulós páros mérkőzést, egy indiai nagymesterrel. Ennek azért van jelentősége, mert nyárig szeretném megszerezni a nagymesteri címet, és ha az megvan, akkor tervezhetem a további jövőmet.
