Sport
Djokovic nem akar többé gép lenni
Tenisz. Az első játékos, aki százmillió dollárt keresett már a sportágban, mentálisan fáradt, de újra élvezni szeretné a játékot
A belgrádi születésű világelső, Novak Djokovic májusban ért eddig is csodálatos pályafutása csúcsára. A francia nyílt bajnokság megnyerése után egyszerre mondhatta magát mind a négy Grand Slam-torna címvédőjének. Korábban ez mindössze két férfi játékosnak, az amerikai Don Budge-nak (1938) és kétszer az ausztrál Rod Lavernek (1962, 1969) sikerült. Djokovic, aki így első európaiként védte egyszerre a wimbledoni, az amerikai, az ausztrál és a francia open férfi egyes elsőségét, ráadásul az első teniszező lett, aki a négy GS-elsőséget három különböző talajon érte el. Nem szólva arról, hogy ő lett az első teniszező, akinek nyereményösszege átlépte a bűvös, százmillió dolláros álomhatárt.
Néhány héttel később keserű csalódás érte: Wimbledon füvén kikapott az amerikai Sam Querreytől a harmadik fordulóban. Hét éve, azaz 2009 óta egyszer sem esett ki egy GS-tornán ilyen korai szakaszban. Július végén még mindenki azt hitte, hogy a londoni kudarc csak egyszeri kisiklás volt, miután játszmaveszteség nélkül megnyerte, pályafutása során már negyedszer, a torontói Rogers-kupát. Augusztusban ellenben kikapott a riói olimpia első fordulójában a hosszú sérülése miatt a közvetlen elitből kiszorult, argentin Juan Martín del Potrótól. A Brisbane International, vagyis 2009 legeleje óta ekkor fordult vele elő először, hogy nem tudott meccset nyerni egy tornán. Mint ahogy – bár az odáig vezető úton nem játszott rosszul – kikapott a US Open döntőjében a svájci Stan Wawrinkától. Immár csak a Grand Slam-tornák felén ő a címvédő. Minden más aktív teniszező, talán még Roger Federert is beleértve, boldog lenne ezzel is, de Djokovic pályafutása kétségtelenül megbicsaklott. Torontói győzelme óta csupán öt teljes mérkőzést nyert meg, ráadásul a múlt hetet ki kellett hagynia ritka sérüléseinek egyike, egy könyökprobléma miatt. Csütörtök délelőtt győzött ugyan a sanghaji torna nyolcaddöntőjében a kanadai Vasek Pospisil ellen, de nem volt meggyőző a játéka. A cseh szülők gyermekeként már Brit Columbiában született, a világranglista százhuszonötödik helyén álló (két és fél éve még huszonötödik) ellenféllel szemben csak 6:4, 6:4-re nyert.
„Mentálisan és érzelmileg is kiégtem a Roland Garroson aratott győzelmem óta. Egyszerűen jobb egyensúlyt kell találnom az életemben, nem megy már többet a gépies életmód. Nem akarok a jövőben csak a tornasikerekre és a világranglista-elsőségre gondolni. Szeretnék megszabadulni a túl nagy nyomástól” – mondta.
Djokovic egyelőre magabiztosan őrzi elsőségét az ATP rangsorában legnagyobb riválisa, a brit Andy Murray előtt. Miután kiválóan játszott 2015 őszén, és így bőven van megvédeni való pontja, ha az eddig a második fél évben látott formájában játszik, veszélybe kerülhet „uralkodása”. Azt mondta, az sem zavarná, a lényeg, hogy újra élvezze a teniszt. A második része a mondatnak nyilvánvalóan így van. De az elsőt nem biztos, hogy teljesen őszintén gondolta.
Néhány héttel később keserű csalódás érte: Wimbledon füvén kikapott az amerikai Sam Querreytől a harmadik fordulóban. Hét éve, azaz 2009 óta egyszer sem esett ki egy GS-tornán ilyen korai szakaszban. Július végén még mindenki azt hitte, hogy a londoni kudarc csak egyszeri kisiklás volt, miután játszmaveszteség nélkül megnyerte, pályafutása során már negyedszer, a torontói Rogers-kupát. Augusztusban ellenben kikapott a riói olimpia első fordulójában a hosszú sérülése miatt a közvetlen elitből kiszorult, argentin Juan Martín del Potrótól. A Brisbane International, vagyis 2009 legeleje óta ekkor fordult vele elő először, hogy nem tudott meccset nyerni egy tornán. Mint ahogy – bár az odáig vezető úton nem játszott rosszul – kikapott a US Open döntőjében a svájci Stan Wawrinkától. Immár csak a Grand Slam-tornák felén ő a címvédő. Minden más aktív teniszező, talán még Roger Federert is beleértve, boldog lenne ezzel is, de Djokovic pályafutása kétségtelenül megbicsaklott. Torontói győzelme óta csupán öt teljes mérkőzést nyert meg, ráadásul a múlt hetet ki kellett hagynia ritka sérüléseinek egyike, egy könyökprobléma miatt. Csütörtök délelőtt győzött ugyan a sanghaji torna nyolcaddöntőjében a kanadai Vasek Pospisil ellen, de nem volt meggyőző a játéka. A cseh szülők gyermekeként már Brit Columbiában született, a világranglista százhuszonötödik helyén álló (két és fél éve még huszonötödik) ellenféllel szemben csak 6:4, 6:4-re nyert.
„Mentálisan és érzelmileg is kiégtem a Roland Garroson aratott győzelmem óta. Egyszerűen jobb egyensúlyt kell találnom az életemben, nem megy már többet a gépies életmód. Nem akarok a jövőben csak a tornasikerekre és a világranglista-elsőségre gondolni. Szeretnék megszabadulni a túl nagy nyomástól” – mondta.
Djokovic egyelőre magabiztosan őrzi elsőségét az ATP rangsorában legnagyobb riválisa, a brit Andy Murray előtt. Miután kiválóan játszott 2015 őszén, és így bőven van megvédeni való pontja, ha az eddig a második fél évben látott formájában játszik, veszélybe kerülhet „uralkodása”. Azt mondta, az sem zavarná, a lényeg, hogy újra élvezze a teniszt. A második része a mondatnak nyilvánvalóan így van. De az elsőt nem biztos, hogy teljesen őszintén gondolta.