Csokit is esznek a pilóták a levegőben

Siklóernyőzés. Itthon alig ismert és támogatott ez a látványos sportág, amelyet Franciaországban egyetemi képzésben is oktatnak

Sport
  • 2016.09.30. - 02:12

Sokan vágyunk rá – de csak kevesen merik megtenni. A siklóernyőzés veszélyes sportág. Vagy mégsem az? Erről is beszélt Juhász Kata, a válogatott keret tagja, aki nemrégiben részt vett a sportág távrepülő Eb-jén.

siklóernyő 20160930
A versenyzők az ernyővel órákig siklanak a levegőben (Forrás: Wikipédia)

– Nem fél fent, az égen lebegve?

– Annyira veszélyes a siklóernyőzés, mint manapság autóval közlekedni az utakon. Ez a sport az anyagok dinamikus fejlődésének köszönhetően ma már nagyon biztonságos, kiváló felszerelésekkel lehet repülni. Erősen szabályozott, a szövetségek által kiadott és a hatóság által elfogadott tematika alapján lehet eljutni a repülésig. Egy siklóernyős-iskolához beiratkozva három hónapos képzés alatt el lehet érni az alapszintű A vizsgát, amellyel már önállóan, oktató jelenléte nélkül is lehet repülni.

– Hogyan mérhető, egyszersmind hogyan lehet versenysport a siklóernyőzés?

– Több ága is van a siklóernyőzésnek. Talán a legnépszerűbb a távrepülés és a távrepülőverseny. Minden pilóta GPS-szel repül, s a versenyfeladat során meghatározott sorrendben kell érinteni előre megadott GPS-koordinátákat, illetve a koordinátáknak egy megadott sugarú körét. Általában egy ilyen feladat hatvan–száz kilométer hosszúságú, és több feladattípus is van. Legtöbbször az győz, aki a leggyorsabban teszi meg az adott távolságot. Egy verseny öt-hét napos, komplex pontozással. Van műrepülő Eb és vb is, de ezt csak egy szűk réteg űzi a világon, bár voltak magyar világbajnokaink is, Takáts Pál és Kézi Gábor személyében. Ezenkívül ismert a célra szállásban rendezett világverseny is.

– Mennyi a leghosszabb idő, amelyet általában a levegőben töltenek a versenyzők?

– Egy versenyen meghatározott időintervallumban kerülhetnek a pilóták a levegőbe, ez általában egy-másfél óra, majd egy előre megadott időpontban a levegőből indul a feladat. A hatvan-száz kilométeres távot általában másfél-három és fél óra alatt teljesítik a versenyzők.

– Vannak a táplálkozást tekintve megkötések indulás előtt?

– A levegőben is folyamatosan visszük be a folyadékot, illetve van lehetőség menet közben is energiaszeletet, csokit enni, kinek mi vált be.

– Milyen anyagi támogatásban részesül a sportág?

– A MOB részesíti eredményességi támogatásban a szövetségeket. A siklóernyőzés eszközigényes technikai sport, s aki komolyan versenyzik, annak évente cserélnie kell a felszerelését. Erre itthon nincs támogatás. A versenyzők maguk teremtik elő a forrásokat. Kisebb szponzoráció előfordulhat, de az utazást, illetve a nevezési költséget, amely 150-250 euró versenyenként, ez nem fedezi.

– Mennyibe kerül a felszerelés, honnan lehet beszerezni?

– Mint az autóknál… Van használt felszerelés, és van új. Kétszázhúszezer forinttól már jó állapotú, a pilóta tudásának megfelelő felszereléshez lehet jutni. Az új felszerelésben az ernyő 2000 euró fölött kezdődik, ehhez jön még a beülő, amely 1200 euró fölötti, plusz a műszerek: a magasságmérő, a két GPS… Ezek is belekerülnek legalább ötszáz euróba. Költséges.

– Miben vagyunk lemaradva a világelittől?

– Alapvetően, ha nagyobb támogatást kapna a sportág, több lehetőségük lenne a tehetséges pilótáknak versenyképes felszereléssel kijutni világversenyekre. Így is remek sportolóink vannak, de csak egy szűk réteg engedheti meg magának, hogy magas szinten űzze a sportágat. A világelitbe Franciaország, Németország, Olaszország versenyzői tartoznak. A legjobbak nemcsak terepadottságokban szerencsésebbek, hanem komoly szakmai-edzői hátteret biztosítanak nekik. Franciaországban egyetemi képzésben oktatják a siklóernyőzést. Magyarország a tizenharmadik helyen áll a világranglistán, ami igen előkelő hely.

– Mivel foglalkoznak civilben a siklóernyősök?

Kinek mi a szakmája. A siklóernyősök teljesen hétköznapi emberek, van, aki munka után jár repülni, van, aki csak a hétvégeken teheti meg. A versenyzés már több időt vesz igénybe, általában vállalkozók engedhetik meg maguknak, emiatt nem is a fiatalabb korosztályból valók, általában harmincöt év felettiek. Kiegészítő sport lehet bármi, ami az általános erőnlétet karbantartja, mert egy huszonöt kilós zsákot kell felvinni a starthelyre, itthon legtöbbször gyalog, külföl­dön legtöbb helyen autóval, felvonóval, majd pedig egy kényelmes fotelben ülnek a pilóták órákig.

Reklám