Budapest mellett három város maradt versenyben a 2024-es nyári olimpiára

Tavasszal még a hamburgiak 64 százaléka pártolta a rendezést, nagyrészt ezért határozott úgy a Német Olimpiai Bizottság, hogy Berlin helyett a kikötőváros jelentkezzen. A közelmúltbeli korrupciós ügy, a 2006-os németországi labdarúgó-világbajokság helyszínkijelölése körüli botrány, a párizsi terrortámadások és a terrorfenyegetés miatt elmaradt hannoveri Németország-Hollandia barátságos meccs után viszont - egy közelmúltbeli felmérés szerint - már csak 56 százalékos volt az olimpiarendezés támogatottsága.

Az ellenzők azt hangoztatták, hogy túl sokba kerülne az esemény lebonyolítása. Hamburg 11,2 milliárd euróból (3500 milliárd forint) rendezte volna meg a 2024-es játékokat, ehhez az összeghez az adófizetők 7,4 milliárddal járultak volna hozzá, a fennmaradó 3,8 milliárdot pedig egyéb forrásokból kellett volna előteremteni. A pályázó városok közül Hamburg büdzséje lett volna a legnagyobb.

"Nem lesz új párbeszéd, vagy újragondolása a rendezésnek" – mondta Nikolas Hill, a kandidáló bizottság ügyvezető elnöke.

Ez már a második olyan népszavazás volt Németországban, ahol nemet mondtak ötkarikás rendezésre: 2013-ban a müncheniek nem támogatták, hogy a bajor város 2022-ben téli olimpiára jelentkezzen. Az ország legutóbb 1972-ben volt olimpiai házigazda, München akkor nyári ötkarikás játékoknak adott otthont.

A népszavazás csalódás lehet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára is, hiszen - miután a 2022-es téli olimpia iránt érdeklődő hat város közül négy visszalépett - meghirdette a "gazdaságos olimpia" elvét, azaz az eddigieknél jóval kevesebb pénzből is meg lehetne rendezni a játékokat.

A NOB 2017 szeptemberében, limai kongresszusán választja ki a rendezőt.