Hatalmas meglepetésre a magyar férfi kézilabda-válogatott két góllal legyőzte az olimpiai bajnok Dániát, s ezzel a torna eddigi legnagyobb meglepetésével szolgált. A franciaországi világbajnokság mai napján Norvégia az ellenfél. Sikerült megszólaltatnunk a dánok elleni meccs egyik legjobbját, Balogh Zsoltot, a Mol Pick Szeged átlövőjét.
- Gratulálok, tényleg nagyok voltak az olimpiai bajnok ellen, végig vezetni tudtak. Mikor hitték el ott bent, a pályán, hogy sikerül a bravúr?
- Bár mások nevében nem szívesen beszélek, de úgy gondolom, egy pillanatra sem fordult meg a fejekben, hogy veszíteni fogunk Dánia ellen. Maximálisan odatettük magunkat mind fejben, mind fizikailag. Amikor aztán a második játékrészben sikerült több góllal elhúznunk, akkor már mindenki reménykedett, de igazán csak a végső dudaszót követően hittük el, hogy megvan a bravúr. És bizonyítottuk mindenkinek, hogy nem lehet minket elintézni.
– Miért, volt, aki megtette?
– Hogyne.
- Talán éppen a dánok is. Innen, messziről úgy látszott, mintha lebecsültek volna bennünket. Hogy látta ezt?
- Az tény, hogy a nagyobb teher az ő vállukon volt, hiszen a papírforma mellettük szólt, és hát nyilván látták a fehéroroszok elleni kínlódásunkat, úgyhogy úgy érezhették, nincs mitől tartaniuk, el van intézve a meccs.
– Hát nem volt elintézve.
– Szerencsére nem. A dánok voltak az esélyesek. S nagyon valószínű, mint mondta: tudat alatt le is becsültek minket. De ez már a lényegen nem változtat, sőt, kimondottan használt nekünk.
- Mondja, mitől van az, hogy szinte simán kikapunk a félig-meddig szerény képességű fehéroroszoktól, majd legyőzzük az olimpiai bajnokot? Mintha másik csapatunk ment volna pályára.
- Úgy gondolom, fejben tényleg más csapat játszott. Mi már a fehérorosz meccs előtt hibáztunk, amikor elkezdtünk számolgatni. A nagy számolásnak megittuk a levét, mert már hiába igyekeztünk, semmi sem sikerült. A remélt svédek elleni találkozó járt már mindenkinek a fejében. És ez óriási hiba volt a részünkről.
- Most a norvégok következnek. Róluk mit érdemes tudni?
- Hogy jók. De nem foglalkozunk az esélyekkel, egyszerűen menni kell, hajtani, jobban akarni, mint az ellenfél. Hétfőn, a délutáni edzés előtt videóztunk, igyekeztünk elemezni a játékukat. Most még, a találkozó előtt azt kell mondjam, hogy óriási lehetőség előtt állunk. És az a jó, hogy ezt valamennyi játékostársam átérzi.
- Ha legyőzzük Norvégiát is, akkor már akár merészebbet is álmodhatunk?
- Remélem, mindenki megérti, hogy nem megyek bele felesleges ígérgetésekbe, a nagy szavakkal való dobálózásba. Ha nyerünk, maradjunk annyiban, attól kezdve bármi megtörténhet. Az ellenfelek is emberek, hibázhatnak ők is, tehát legyőzhetők.
