Aranylábú varázslók aranyzöldben

Carlos Alberto a világbajnoknak járó Rimet-kupát bűvöli (Fotó: MH)

Carlos Alberto nagy tisztelője volt a magyar válogatottnak – hajdanán azt mondta, biztos benne, hogy nincs még egy olyan erős csapat Puskásékén kívül, amelyik nem nyert világbajnoki címet –, mi meg az ő aranyzöld mezes együttesének. Sőt, nem csak mi: az 1970-es mexikói világbajnokságot megnyerő brazil tizenegyet az ezredforduló környékén számos szavazáson találták minden idők legerősebb futballcsapatának.

S milyen kevésen múlt, hogy a tizenegy zseniális futballista együtt játszhatott! Az akkori szövetségi kapitány, Joao Saldanha egy felforgatott csapattal kikapott a tornáról lemaradó argentinoktól 1970 elején. Joao Havelange, a szövetség elnöke – aki korábban azért nevezte ki az újságíró Saldanhát kapitánynak, mert azt gondolta, akkor a sajtó kíméletesebb lesz a csapattal –, megbánva korábbi döntését, s teljesítve az akkori államelnök Emilio Médici óhaját, menesztette az illegális kommunista párt tagjai közé tartozó edzőt. A balszélsőként kétszeres világbajnok Zagallo vette át a válogatottat, aki aztán megtalálta a közös hangot a játékosokkal, s kitalálta a legsikeresebb összeállítást. A brazilok 4–1-re verték a magyar csapatot búcsúztató csehszlovákokat, 1–0-ra a világbajnok angolokat, 3–2-re a románokat, 4–2-re a peruiakat, 3–1-re az uruguayiakat és a döntőben 4–1-re az olaszokat. Tündöklő játékkal.

FÉLIX: A számtalanszor bírált, mégis harminckilencszeres válogatottságig jutó kapus 1961 és 1976 között a Portuguesa és a Fluminense tagja volt, hetvennégy évesen, 2012-ben hunyt el.

CARLOS ALBERTO: A csapatkapitány, minden idők egyik legkiválóbb jobbhátvédje, a Fluminense, a Santos, újra a Flu, a Flamengo, majd a Cosmos és a California Surf futballistája volt. A válogatottban 59 mérkőzésen szerepelt, gólt lőtt a vb-döntőben. Október 25-én hunyt el.

BRITO: A brazil védők között a maga 189 centijével szinte óriásnak számító középhátvéd 45-ször játszott az aranyzöld mezben. Pályafutása csúcspontján a Vasco da Gama, a Flamengo, a Cruzeiro és a Botafogo csapatában játszott. Hetvenhét évesen Rio de Janeiróban él, jótékonysági akciókban vesz részt.

PIAZZA: A Cruzeiro legendája ötvenkilencszer játszott a válogatottban. A hetvenhárom éves egykori beállós ma a hivatásos sportolók szervezetének elnöke Belo Horizontéban.

EVERALDO: A huszonnégyszeres válogatott balhátvéd 1974-ben, harmincévesen autóbaleset áldozata lett.

GÉRSON: Gyakori fecsegése miatt becenevén a Papagáj, hetven mérkőzésen szerepelt a válogatottban. A Flamengo, a Botafogo, a Sao Paulo FC és a Fluminense egykori, immár hetvenöt éves karmestere mindmáig rádiókommentátorként dolgozik.

CLODOALDO: A világbajnok válogatott legfiatalabb tagja a Santosban töltötte szinte a teljes hazai pályafutását, mostanság, hatvanhét évesen is a klub vezetőségi tagja.

JAIRZINHO: Az első mexikói vb minden brazil meccsén gólt szerző jobbszélső harmincéves koráig a Botafogóban játszott, majd nagy vándorlásba kezdett. Később edzőként és menedzserként dolgozott, Ronaldót ő fedezte fel. Az immár hetvenegy éves legenda Rio de Janeiróban él.

TOSTAO: A kiváló középcsatár szembetegsége miatt fiatalon visszavonulni kényszerült, így „csak” 54 mérkőzést játszott a válogatottban, 24 gólt szerezve. Ugyan elvégezte az orvosi egyetemet, de újságíróként és kommentátorként dolgozik. Belo Horizontéban él, hatvankilenc éves.

PELÉ: A háromszoros világbajnok, közvetlen, barátságos futballkirály az elmúlt években a sportág nagykövete lett. Sportminiszter is volt hazájában. Az utóbbi években sok egészségügyi problémával küzdő, immár hetvenhat éves világsztár az idén harmadszor is megnősült, feleségül vette az ötvenegy éves Marcia Aokit.

RIVELLINO: A bombázó balszélső, aki 92-szer játszott a brazil válogatottban, hetvenévesen a Sao Pauló-i Tv Cultura kommentátoraként dolgozik.