Aranyérmes Márton Anita súlylökésben

A tavalyi zürichi szabadtéri Eb-n bronzérmes magyar versenyző a csütörtöki selejtezőben első kísérletére könnyedén teljesítette a 17,85 méteres szintet: 18,44 méteres lökéssel megközelítette 18,60-as addigi idei legjobbját. 
    Jó formáját aztán bizonyította a szombati döntőben is, amelyben nagyszerű sorozatot produkált: minden kísérlete 18 méter fölötti volt. Az első két sorozat után az élen állt, előbb 18.05-tel, majd 18.39-cel, de harmadikra 18,60-nal megelőzte őt a fehérorosz Julija Leancjuk. Márton ekkor 18,56-ot ért el, majd negyedikre 18,29-ig, ötödikre pedig 18,43-ig jutott, vagyis maradt legkomolyabb riválisa mögött. Hatodik, azaz utolsó kísérletére azonban 19,23 méteres országos csúccsal visszavette a vezetést, és erre már nem volt válasza Leancjuknak. Az eddigi tető alatti magyar rekordot Horváth Viktória tartotta, aki 1989. március 8-án 19,20-t lökött.

Márton előtt magyar versenyző legutóbb 1985-ben nyert aranyat fedett Eb-n - akkor Bakos György 60 méter gáton és Pálóczi Gyula távolugrásban győzött -, érmet pedig 13 év szünet után szerzett ismét magyar sportoló.

A magyarok eddig összesen 45 érmet, 11 aranyat, 20 ezüstöt és 14 bronzot szereztek a fedettpályás atlétikai Eb-ken. A legsikeresebb az 1982-es kontinensviadal volt: Milánóban négyen állhattak dobogóra (1-2-1). A legutóbbi öt fedettpályás Eb-n viszont nem sikerült érmet szerezni.

Az első érmet, rögtön aranyat, a magasugró Major István nyerte Szófiában 1971-ben. Címét Grenoble-ban és Rotterdamban is megvédte, Göteborgban második lett, így három arany- és egy ezüstéremmel a fedett Eb-k legsikeresebb magyar versenyzője. A legtöbb érmet (hatot) a távolugró Szalma László gyűjtötte be, kétszer nyert, háromszor második, egyszer harmadik volt. A hármasugró Bakosi Béla (5 érem) Sindelfingenben és Milánóban győzött, háromszor bronzérmet szerzett.