Ahány trófea, annyi gól az évfordulón

Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke 2016. január negyedikén Rafael Benítez helyére a klub korábbi legendás játékosát, a csúcsfutballban addig semmiféle vezetőedzői tapasztalattal nem rendelkező Zinedine Zidane-t szerződtette vezetőedzőnek. A hajdanán világrekordot jelentő összegért a királyi klubhoz igazolt Zizou mindig is nagy kedvencnek számított a Bernabéuban, de szerződtetése járt némi kockázattal. Ugyanakkor valójában visszatérést jelentett a gyökerekhez: az ötvenes évek végének sikerkorszaka óta a klub számos korábbi sztárjátékosa kapott lehetőséget arra, hogy vezetőedzőként irányítsa a csapatot. Akadtak közöttük nagyon sikeresek – Miguel Munoz, Luis Molowny, Vicente Del Bosque –, de kevésbé sikeresek is – Alfredo Di Stéfano, Amancio Amaro, Antonio Camacho, Garcia Remön, Jorge Valdano, Bernd Schuster. Az egykoron Szőke Angyalnak nevezett német középpályás 2008. decemberi menesztése óta Zidane az első vezetőedző, aki sikeres játékosa volt a klubnak.

Fantasztikusan mutatkozott be, január kilencedikén a Madrid 5–0-ra megverte a Deportivót. Ugyancsak győzelemmel rajtolt a BL-ben, s ezt az AS Roma bánta. Ám, hogy ne legyen minden álomszép, az Atlético Madrid február 27-én győzni tudott a Bernabéuban. Ez volt Zidane első igazi rangadója. Nagy szomorúságot keltett a vereség a klub hívei között – de alighanem bármelyikük előre aláírta volna ezt a vereséget, ha tudja, hogy 2016-ban már nem bukik el több bajnoki mérkőzést a Real. Mi több: minden hivatalos mérkőzését beleszámítva, már mindössze egy vereséget szenvedett: a Bajnokok Ligájában kikapott a Wolfsburgtól a negyeddöntőben, de ennek ellenére, a hazai győzelemnek köszönhetően, továbbjutott.

Zinedine Zidane első, a Real Madrid vezetőedzőjeként töltött évében több trófeát nyert meg, mint ahány tétmérkőzést elveszített, ez példátlanul jó kezdést jelent. A két vereséggel szemben három serleg áll: a Bajnokok Ligája, az európai szuperkupa és a klubvilágbajnokság díja. Időközben két fontos változást eszközölt az alap tizenegyben: beépítette a csapatba a középpályás védekezésben kiváló Casemirót, és Raphael Varane lett Sergio Ramos mellett az első számú középső védő. A szakvezető jól áthidalta a sérülések okozta problémákat, hiszen Keylor Navas, Sergio Ramos, Toni Kroos, Casemiro, Cristiano Ronaldo és Gareth Bale is hiányzott, s a walesi csatárfenomén még mindig nem térhetett vissza.

Zidane Realja – a Sevilla ellen aratott 3-0-s győzelemmel, az évfordulón minden megnyert trófeára jutott egy gól – immár sorozatban 38 mérkőzésen nem szenvedett vereséget, s néhány hete, a Cultural Leonesa elleni kupamérkőzésen megjavította az akkor Carlo Ancelotti által irányított elődök 2013–2014-es, 32 meccsből álló klubcsúcsát. Akkor Zizou volt a másodedző. A következő cél a „spanyol csúcs” elérése, a Barcelona 2015–2016-os rekordjának beállítása, ehhez szombaton pontot kell fogni otthon, immár Cristiano Ronaldóval kiegészülve, a Granada ellen. Vélhetően menni fog. Mint ahogyan nincs már nagyon messze a topligák modern időkbeli Európa-csúcsa sem: Antonio Conte 2011–2012-ben 43 találkozón maradt veretlen a Juventusszal.

Spanyol Király-kupa, első mérkőzések. Real Madrid–Sevilla 3-0, Real Sociedad–Villarreal 3-1, Alcorcón–Cordoba 0-0.