A Bajnokok Ligája nem egész Európáé

A Real Madrid és Zinedine Zidane ünnepli tizenegyedik BEK/BL-győzelmét a milánói döntő után (Fotó: Reuters - Tony Gentile)

A labdarúgó Bajnokok Ligája már régen az európai sport legnézettebb eseménye, néhány játékos még azt is mondta róla, hogy számára minden más címnél többet ér ennek a megnyerése. Az 1955 óta íródó hőskorban – amelyben az első mesterhármast egy magyar csatár, Palotás Péter szerezte – még csak az országos bajnokok indulhattak, elképzelhetetlen volt az, ami az idei őszt is meghatározza: Európa hat legerősebb bajnoksága adjon a 32-es mezőnybe húsz csapatot. (Négy-négy angol, német és spanyol, három portugál és francia, két olasz került a főtáblára.) Talán ezzel is magyarázható, hogy a nagy országok még többet akartak a javakból, s ki is csikartak a következő, 2018-tól induló új periódusra. Ha már képzeletben a szemünk elé idéztük Európa térképét: a keleti régiót két orosz és egy ukrán, a balkánit egy bolgár és egy török, Közép-Euró­pát egy lengyel és egy horvát, északot egy dán képviseli mindössze.

Így aztán nem meglepő, hogy az esélyesek között is a nagy országok képviselői állnak. A fogadóirodák szerint a Barcelona, a Real Madrid és a Bayern München a három legnagyobb favorit, de adnak esélyt a Manchester Citynek és a Juventusnak, valamint a négy közé jutásra az Atléticónak is. Érdekes, az esélyesnek jelöltek közül a Bayern és a Manchester City is új edzővel vág a sorozatnak, a bajorokat irányító Carlo Ancelotti egyenesen a BL-történelem legsikeresebb trénere, míg a manchesteri kékeket vezető Pep Guardiola eddig még minden egyes alkalommal eljutott legalább az elődöntőig, amikor csak indult. Ugyanakkor a City a legerősebb csoportba került, a Barcelonával, a német Mönchengladbachhal és a skót Celtickel együtt.

A lebonyolítási rend az évek óta megszokott, a csoportok négy-négy tagja hatfordulós körmérkőzést vív egymással. Az első kettő továbbjut, a harmadik átkerül az Európa-ligába, a negyedik pedig búcsúzik.

Már a ma esti játéknap is tartogat érdekességeket. A kedd slágere a Paris SG és az Arsenal párizsi csatája lehet, amelyet Kassai Viktor vezetésével magyar játékvezetői csapat irányít majd. Két olyan pár is akad, amelynek tagjai az előző, a 2015–2016-os idényben is találkoztak a BL-ben. A Manchester City kétszer is legyőzte esti ellenfelét, a Borussia Mönchengladbachot, ugyanakkor a PSV és az Atlético Madrid óriási csatát vívott tavasszal a nyolcaddöntőben, a spanyolok végül két gól nélküli mérkőzés után 8–7-re nyerték meg a tizenegyespárbajt, és továbbjutottak.

A keddi program. A csoport: PSG–Arsenal (TV: Sport1 20.00, kezdés: 20.45), Basel–Ludogorec, B csoport: Dinamo Kijev–Napoli, Benfica–Besiktas (TV: M4 00.10, felv.), C csoport: Barcelona–Celtic (TV: M4 20.00, kezdés: 20.45), Manchester City–Mönchengladbach, D csoport: Bayern München–FK Rosztov TV: Sport2, 20.30, kezdés: 20.45), PSV–Atlético Madrid.

Nemanja Nikolics lesz az egyetlen magyar

A Bajnokok Ligája történetében tizennyolc magyar futballista szerepelt eddig külföldi klub tagjaként vagy külföldi klub tagjaként is. (Telek András, Hrutka János és Bodnár László magyar klubbal is eljutott a főtáblára.) A rekorder közülük a selejtezőket is beleértve harminc BL-találkozón szereplő Korsós György, megelőzve Bodnár Lászlót és Szabics Imrét. Legutóbb a 2013–2014-es szezonban játszott honfitársunk a BL-ben, Szalai Ádám a Schalke mezét viselte. A 2016–2017-es idényben újra lesz magyar a mezőnyben: Nemanja Nikolics, a varsói Legia csatára, aki öt góllal segítette csapatát a selejtezőkben. Ez magyar BL-rekord. (BF)

(El)átkozott címvédő

Némi túlzással, a hagyományok alapján, bárki megnyerheti a Bajnokok Ligája 2016–2017-es kiírását – a Real Madridot kivéve. Pedig a címvédő semmit sem gyengült az előző sorozathoz képest, talán Álvaro Morata érkezésével még erősödött is, de lassan negyedszázada átok ül a címvédőkön. A Bajnokok Ligája az egyetlen jelentős nemzetközi klubfutballtorna, amelynek történetében még soha nem tudott újrázni az előző idénybeli győztes. Hol van már a jó öreg Bajnokcsapatok Európa-kupája, amelynek első öt kiírását a Real Madrid nyerte meg, vagy amelyben a hetvenes években előbb az Ajax, majd a Bayern München triplázott? Kétségtelen tény, hogy 1993 óta több csapat is legalább az ismétlés kapujába eljutott. Az AC Milan 1995-ben, az Ajax 1996-ban, a Juventus 1997-ben, a Manchester United 2008-ban a döntőbe menetelt, de újra nyerni egyik sem tudott.

A csoport
Paris SG (francia)
Arsenal (angol)
FC Basel (svájci)
Ludogorec (bolgár)

B csoport
SL Benfica (portugál)
SSC Napoli (olasz)
Dinamo Kijev (ukrán)
Besiktas (török)

C csoport
Barcelona (spanyol)
Man. City (angol)
M.gladbach (német)
Celtic FC (skót)

D csoport
Bayern M. (német)
Atlético M. (spanyol)
PSV (holland)
FK Rosztov (orosz)

E csoport
CSZKA Moszkva (orosz)
Leverkusen (német)
Tottenham (angol)
AS Monaco (francia)

F csoport
Real Madrid (spanyol)
B. Dortmund (német)
Sporting CP (portugál)
Legia (lengyel)

G csoport
Leicester (angol)
FC Porto (portugál)
FC Bruges (belga)
FC Köbenhavn (dán)

H csoport
Juventus (olasz)
Sevilla (spanyol)
O. Lyon (francia)
Dinamo Zagreb (horvát)

Mérkőzésnapok: szeptember 13-14., szeptember 27-28., október 18-19., november 1-2., december 6-7.

Ronaldo, Messi: halmozzák a BL-rekordokat

BF

A legtöbb mérkőzésen Iker Casillas, a Real Madrid korábbi, az FC Porto jelenlegi kapusa szerepelt (156), az örökranglistán közvetlenül mögötte Xavi (Barcelona), és Raúl (Real Madrid, Schalke) áll. Cristiano Ronaldo minden bizonnyal már szerdán előrelép holtversenyes ötödiknek, beérve Paolo Maldinit. Az első tízből csak Casillas és ő szerepel az idei szezonra benevezettek között. A góllövőlistán a portugál az első, 2003 óta a Manchester Unitedben és a Real Madridban 93 gólt szerzett, jó esélye van arra, hogy a mostani kiírásban elérje a százas álomhatárt. Mögötte Lionel Messi a második (83), az első tízben szerepel még az aktív játékosok közül Karim Benzema (46), aki, ha négy gólt szerez az idényben, beéri az ötödik helyezett Thierry Henryt. Egészen döbbenetes: a 2007–2008-as szezonnal kezdődően minden évben vagy a gólkirály, illetve az egyik társgólkirály Lionel Messi vagy Cristiano Ronaldo volt. Mindketten ötször végeztek az élen. (2015-ben Neymarral hármasban.) Az egy idényen belüli csúcs a portugálé: 2013–2014-ben 17 gólig jutott, idén tavasszal ezt megközelítette (16, 2015–2016). Az egy mérkőzésen belüli rekordot Lionel Messi (2012, a Leverkusen ellen) és a Sahtar brazilja, Luiz Adriano (2014, a BATE ellen) tartja, öt góllal.

Már a bejutással vagyonokat lehet keresni

AD

Ha egy csapat mind a hat csoportmérkőzését megnyeri (erre azért ritkán van példa…), majd utána tavasszal a cardiffi fináléban is diadalmaskodik, az UEFA-tól 54,5 millió euróra, közel 17 milliárd forintra számíthat. Már önmagában ez legalább háromszor több, mint az OTP Bank Liga tizenkét klubjának teljes éves költségvetése, de még nem minden. A csapatok részesülnek a piacok nagysága alapján elosztott pénzből is. A 2015–2016-os szezonban győztes Real Madrid összesen 94 millió eurót keresett a BL-idényben (53,4-et a pályán, 40,6-ot a piacok alapján), ez körülbelül 29 milliárd forint. Az Atlético, a második helyezett „csak” 82 millió eurót kasszírozott. A harminckettes főtáblára jutott csapatok garantáltan kapnak 12 millió eurót, s még országbeli hovatartozás függvényében részesednek a piac szerinti elosztásból is. Ha a Ferencváros idén feljutott volna a főtáblára, a piaci részesedést is tekintve minimum négymilliárd forintot keres.

A pályán szerezhető pénzdíjak. Minden csoportszakaszba jutott csapat indulási díja: 12 millió euró. Minden egyes győzelem a csoportszakaszban: félmillió euró. Nyolcaddöntőbe (legjobb 16 közé) jutás: további 5,5 millió euró. Negyeddöntőbe (legjobb 8 közé) jutás: további 6 millió euró. Elődöntőbe (legjobb 4 közé) jutás: további 7 millió euró. A döntő vesztese: további 10,5 millió euró. A győztes: további 15 millió euró.