Felnőttek a lesajnált kicsik

Ha a világranglista alapján leghátrébb rangsorolt csapatokat nézzük, akkor egy győzelem, három döntetlen és két vereség a mérlegük, ráadásul úgy, hogy több is az előzetesen csoportfavoritnak számító válogatott ellen kezdett. A Zöld-foki Köztársaság például a legnagyobb favoritnak tartott Spanyolországot állította meg, s bár a gólnélküli döntetlen legkevésbé sem jelenti, hogy az afrikai válogatott bejelentkezett a trófeára esélyesek közé, azt mindenképpen kijelenthetjük, hogy helye van a mezőnyben.

Azt sem gondolta előzetesen senki, hogy az első kör után Új-Zéland vezeti majd a G-csoportot. Igaz, ehhez az is kellett, hogy mindkét csoporttalálkozó döntetlennel érjen véget – Új-Zéland–Irán 2-2, Belgium–Egyiptom 1-1 –, így csak a kevesebb sárgalapjuknak köszönhetően ugrottak az élre, de ez az egy pont szerencsés esetben még a továbbjutást is érhet a csoportból.

Ghána 1-0-s győzelme Panama felett ugyan nem világszenzáció, de a három pontot sokat érhet a csoportharmadik hely, és a 32 közé jutás elérése érdekében.

Egyedül Curacao futott bele nagy pofonba. Csapatukat a németek tömték ki 7-1-gyel, ám ez az eredmény önmagában még nem cáfolja, hogy valóban jogos volt a bővítés, és felvizezetté vált volna a mezőny.

Érdekes a legnagyobb esélyesek teljesítményét is szemrevételezni.

Az elsőszámú esélyesként emlegetett Európa-bajnok spanyol válogatott komolyan megbotlott a már említett Zöld-foki Köztársaság csapata ellen. A gólnélküli mérkőzés egyértelműen megmutatta a spanyolok gyengeségét, azaz az együttesből változatlanul hiányzik egy vérbeli befejező csatár, így hiába volt 2 felett a várható gólmutatójuk, az a fontos találat nem született meg. Ugyanakkor ez a pontvesztés nem tragédia a spanyolok számára, és esélyeik sem lettek haloványabbak, amit a következő meccseken igazolhatnak.

A címvédő argentinok 3-0-s győzelme Algéria ellen imponálónak nevezhető, ugyanakkor elgondolkodtató is, hiszen mindhárom góljukat Messi szerezte. Ez jó jel is lehetne számukra, elvégre azt mutatja, hogy a dél-amerikai zseni 38 évesen is kiemelkedő formában van, ugyanakkor kérdés, hogy a sorozatterhelést mennyire bírja még, és ki tud felnőni mellé, mert egyedül ennyi idősen aligha húzhatja nyolc meccsen keresztül a csapatot.

A franciák aludtak egy félidőt Szenegál ellen, aztán megrázták magukat, és lényegében nagyobb nehézség nélkül kerekedtek felül 3-1-re az afrikai válogatotton. Az igazi erőpróba számukra majd Norvégia ellen a 3. fordulóban jön el, akkor nem csak róluk, de a skandinávokról is tisztább képet kapunk.

A torna kezdete előtt Anglia a titkos favoritok közé tartozott, és a legutóbbi bronzérmes Horvátország elleni teljesítményükkel igazolták, hogy nagyon komolyan kell venni őket. Egyértelműen látszik, hogy német szövetségi kapitányuk, Thomas Tuchel irányításával dinamikusabbá váltak, ráadásul bármennyire fontos láncszeme a válogatottnak, Harry Kane, azért a cserepadon is bármikor nyugodtan bevethető játékosok vannak. Tuchel lehetőséget is adott számukra, és a játékuk a cserék ellenére sem gyengült. A vb eddigi legszebb játékával nyertek 4-2-re, amely után megkérdőjelezhetetlen, hogy 1966 után ismét esélyük lehet a világbajnoki címre.

Németország ugyan imponáló 7-1-gyel kezdte a tornát, de a Curacao elleni sikerből csak annyit lehet leszűrni, hogy a németek nem viccelnek, annyi gólt szereznek, amennyit tudnak, és nem fognak fékezni. A csoportban még Elefántcsontpart és Ecuador vár rájuk, és a két mérkőzés után már valóban jobban fel lehet mérni a valódi tudásukat.

Az ötszörös vb-győztes Brazília nagyon haloványnak tűnik, ezt még akkor is kijelenthetjük, ha az a Marokkó volt az ellenfelük, amely legutóbb is a négy közé jutott, ráadásul most is 7. helyen áll a világranglistán. Az arab ország válogatottja kitűnő fokmérő, a velük szemben kiharcolt 1-1-es döntetlen nem értéktelen, de úgy tűnik, hogy a dél-amerikaiak játékban, ötletességben elmaradnak a legjobbaktól.

A legnagyobb csalódást a portugálok okozták, akik nem is Kongó ellen elért 1-1 miatt aggódhatnak, hanem a kapitányuk által elvárt szemlélet lehet aggasztó. Ahogy arról a mérkőzés után a gólszerzőjük, Joao Neves beszélt, a szakember minél nagyobb labdabirtoklást várt el tőlük, márpedig a biztonságra törekvő passzok, kiszívják a dinamikát a játékukból. Ha Roberto Martínez nem szabadítja fel játékosait, akkor aligha lesznek komoly esélyeik.

Érdemes még kitérni a sztárokra, akik meglepően jól mutatkoztak be. A góllövőlistát a mesterhármast elérő Messi vezeti, de Mbappé, Haaland és Kane is duplázott, és rajtuk kívül további négy játékos duplázott, azaz a gólkirályi címért sokan lehetnek majd versenyben.

A gólokkal nem maradtak adósak a csapatok, a 48-as mezőnyből 40 együttes már megszerezte első találatát, és a 24 mérkőzésen szerzett 75 találat azt jelenti, hogy 3,1-es volt a meccsenkénti átlag, ami kiemelkedőnek nevezhető, nem kell unatkozniuk a szurkolóknak. Mivel a taktikai döntetlenek általában az első fordulóra jellemzők, izgalmas folytatásra számíthatunk.