Kiénekelte a Honvéd szájából a sajtot a ZTE

Aktívabb volt az első félidőben a hazai együttes, legalábbis ami a támadójátékot illeti, mert bár labdabirtoklásban csupán minimális volt a különbség a Honvéd javára, a helyzetek kialakításában jobb volt, mint riválisa. A zalaiak játéka túlzottan türelmesnek tűnt, ritkán mutattak valamit abból a kombinatív futballból, amelyet a bajnokságban megszokhattak a szurkolóik. A kispestiek főleg a széleken vezettek sokat ígérő akciókat, a középre adott labdákból pedig gyakran alakultak ki veszélyes szituációk a ZTE kapuja előtt. A félidő hajrájához érve letámadással próbálkozott a Honvéd, ez pedig hamar eredményre vezetett, Pauljevic ugyanis határozottan rárontott a labdát a saját 16-osán belül kissé sokáig dajkáló Calderónra, kibirkózta magának a játékszert, s nyolc méterről a bal felső sarokba emelt.

Fordulás után az éledezni kezdő Zalaegerszeg átlövésekkel próbálkozott, Dúzs kapus azonban minden alkalommal védett. Ahogy haladt előre az idő, úgy váltak egyre feszültebbé a felek, a játékvezetőnek a kispadon helyet foglalóknak is ki kellett osztania lapokat, leginkább a 81. percben. Akkor a hazai stáb egyik tagja szólalkozott össze a zalaiak egyik játékosával, pillanatokon belül pedig mindkét oldalról többen is ott teremtek, részben, hogy szétválasszák a kakaskodókat, részben, hogy tovább szítsák a feszültséget. A pályán mindeközben kiegyenlítettebbé vált a küzdelem, a Honvéd újfent letámadással rukkolt elő, a ZTE pedig gyors ellenakciókat igyekezett vezetni: a középpálya megszűnt létezni, mindkét csapat könnyedén robogott át a másik térfelére, ha lehetősége volt rá. Az utolsó előtti percben aztán szinte a semmiből sikerült egyenlítenie a vendégeknek, mégpedig Joao Victor akrobatikus mozdulattal szerzett góljával, ami azt is jelentette, hogy hosszabbítással folytatódik a csata.

A kétszer 15 perces ráadás elején azonnal látszott, hogy a zalaiakat még viszi előre az eufória és a lendület, a második percben Alfonso góljával pedig már náluk volt az előny. Nem sokkal később viszont a Honvédnak összejött az egyenlítés, a folytatásban pedig nagy volt ugyan a küzdelem, de végül 120 perc alatt sem dőlt el a fináléba kerülés kérdése.

A tizenegyespárbajban a hazaiak részéről Szabó Alex a kapu mellé lőtt a harmadik párban, s mivel rajta kívül senki más nem rontott, a ZTE nyert és jutott a döntőbe.

LABDARÚGÓ MAGYAR KUPA - 6. FORDULÓ
BP. HONVÉD FC (NB II)–ZALAEGERSZEGI TE FC 2–2 (1–0, 1–1, 2–2) – 11-esekkel 4–5 – VÉGE
Bozsik Aréna, 5450 néző. Vezeti: Csonka Bence (Vígh-Tarsonyi Gergő, Szalai Balázs)
HONVÉD: Dúzs – Csonka B. Szabó A., Csontos – Pauljevics, Pekár I. (Szamosi Á. 66.,), Kesztyűs (Szabó T., 66.), Hangya – Gyurcsó, Pinte (Zuigeber, 70.), Medgyes Z. Vezetőedző: Feczkó Tamás
ZTE: Mauricio – Csonka A., Várkonyi, Akpe, Calderón – Kiss B., Amato, Szendrei N., Skribek – Joao Victor, Maxsuell. Vezetőedző: Nuno Campos
Gólszerző: Pauljevics (44.), Szamosi Á. (101.), ill. Joao Victor (90+3.), Alfonso (92.)