Száz éves lett a magyar kajak-kenu sport sikereinek atyja

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) a honlapján azt írta, a szakember forradalmi edzésmódszerei stabil alapot adtak a későbbi évtizedek páratlan eredményeinek, de ő volt a KSI kajak-kenu szakosztályának első vezetőedzője, sőt szaktudásából Kubában, a Koreai Köztársaságban, Spanyolországban és Portugáliában is profitáltak.

„Gyula bácsi esetében nem túlzás azt állítani, hogy Balatoni Kamill mellett ő a magyar kajak-kenu sport doyenje. Utóbbi sportágunk első világbajnoki érmese, aki nemcsak eredményeivel, de forradalmi kajakos edzésmódszereivel is rengeteget tett a sportágért, mígnem 1945. február 7-én katonaszökevénynek minősítették és négy sporttársával együtt könyörtelenül kivégezték. Az ő edzéselméleti örökségét fejlesztette tovább Füzesséry Gyula, aminek köszönhetően a magyar kajak-kenu 1954 óta egyre másra ontja magából a szebbnél szebb olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érmeket” – fogalmaz az MKKSZ.

A II. világháború idején Hábl Károly „alakulatánál” szolgált, ahová a Charlie bácsiként ismert férfi az összes jó kajakost összegyűjtötte, hogy megmentse őket a fronttól. Az ostrom után az ő vezetésével megalapították a KASE szakosztályt. A húszas éveiben járó Füzesséry útja innen nem sokkal később az Elektromos Művek szakosztályához vezetett. Még aktív versenyző volt, amikor a fiatalabbak felkérték, hogy legyen az edzőjük, segítse őket a felkészülésben.

„Abban az időben tényleg nem voltak még különösebb előzmények az edzésmódszerekben. A kajak-kenu a háború után új sportágnak számított. Ezért mint fiatal edző elkezdtem tanulmányozni az úszásban, az atlétikában használatos módszereket, és azok alapján állítottam össze edzésterveket. Ezek tartalmazták a köredzéseket az Újpesti-öbölben, ami jó kontroll volt, mert fel lehetett vele mérni a versenyzők állóképességét. Emellett pályákat is mentünk, rajtgyakorlatokat csináltunk, és elkezdtük a résztávos edzéseket. Ezzel a felkészüléssel a versenyzők bekerültek a válogatott keretbe, engem pedig meghívtak keretedzőnek” – mesélte Füzesséry Gyula az „Ahogy tőlünk telt...” című könyvben.

Mivel a versenyzők fejlődése szemmel látható volt, 1953-ban a legendás Bonn Ottó kérte fel, hogy az egész válogatott számára készítsen edzéstervet, ami jó alapul szolgálhat a következő évi világbajnokságra. Bár a Maconba való kiutazás az utolsó pillanatig kérdéses volt, végül minden akadály elhárult, és a válogatott messze felülmúlta az előzetes várakozásokat: hat arany-, öt ezüst- és öt bronzérmet szerzett, nem kis részben az akkor még csak 28 éves Füzesséry Gyula edzéstervének köszönhetően. Ahogy ő fogalmazott: „Valóságos csodának számított akkor ez az eredmény. Berobbantunk a világ élvonalába”.

Két évvel később, a melbourne-i olimpián az Urányi János, Fábián László kajakpáros tízezer méteren megszerezte Magyarország első ötkarikás aranyérmét, amelyet három ezüst és három bronz egészített ki. Az olimpiát követően hivatalosan is a válogatott szövetségi kapitánya lett, majd 1963-ban felkérték az akkor alakuló KSI kajak-kenu szakosztály vezetőedzőjének. Irányításával a következő években ez a műhely tette le a mai sportági utánpótlásképzés alapjait.

Szakmai meglátásait, edzéselméleti gondolatait több könyvben is megírta.

Füzesséry Gyula 2010-ben megkapta az MKKSZ életműdíját, az Arany Érdemérmet, emellett a Baráth Etele Székházban az egyik tárgyalóterem is az ő nevét viseli. A legendás mesteredzőt a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség elnöke, Thomas Konietzko is levélben köszöntötte.