Egy ütős játékos a háló mellől

– Három focista Borsos Vilmosról is beszélhetünk: nagyapja a Csepel Autóban, az édesapja zömmel az Újpestnél focizott, az öccse jelenleg a Dorogi FC-nél játszik. A hinterlandból hozta a sport szeretetét, vagy a család inkább eltántorította az élsporttól
?
– Szerencsére senki nem intett a versenysporttól. Ritmikus gimnasztikával kezdtem, de mivel nem vagyok balerinaalkat, végül a röplabdát választottam. Azért próbáltam ki, mert anyukám fiatalon röpizett. A családból apát és papát emelném ki, mindketten inspirációt jelentettek. Szakmai tanácsokat ugyan nem igazán tudtak adni, de a tavaly elhunyt Vili papa az a fajta ember volt, aki azt hiszi, mindenhez ért; kizárólag jóindulattal. Mivel a szüleim és a testvéreim a sporttal foglalkoznak, a család a meccseimre általában nem látogat el, viszont amikor mégis megnéznek, sokat ad a jelenlétük.

– Az évek alatt sokat változott a játék. Némelyik exröplabdás kritizálja a megváltozott játékszabályokat: olyan labdakezelések vannak, amelyeket régen lefújtak volna, a nyitásnál a labda érhet hálót, a játékból pedig kiveszett az igazi fortély, mondják.

– Tény, hogy a szabályok megváltoztatása miatt a játék felgyorsult. Szerintem az intenzitás látványosabbá teszi a röplabdát, de inkább csak a nőknél. A férfiaknál a játékos bejátssza, feladja, bumm, vége. Ők olyan erősek, akkorát ugranak, hogy azt még nézni is fáj. Náluk esély sincs arra, hogy labdamenet alakuljon ki, nálunk viszont kétperces labdamenet is előfordul. Új jelenség viszont, hogy már itt is egyre több a külföldi játékos, a magyarok sokszor háttérbe szorulnak. Mivel az utánpótláskorú játékosok nem játszanak, idővel abbahagyják, mert nincs elég kitartásuk és türelmük.

– Kilátogatott a női röplabda Európa-bajnokság mérkőzéseire?

– A jászberényi csapattal, ahová visszatértem idén, együtt mentünk el a Magyarország–Azerbajdzsán mérkőzésre. Az egyik aznapi edzésünk kizárólag ezért maradt el. De ott volt a helyünk: a csapatom feladója, Shefaget Alishanova Hebibova az azeri válogatottban játszik.

– Kinek szurkolt?

– Az ember nyilván a saját hazájának szorít, de nem tudja nem szakmai szemmel nézni ami történik. Az azeriek ügyesek: nagyon jól nyitottak, nálunk a nyitásfogadás kevésbé működött. De nagyszerű volt a hangulat, és ez csapatsportnál nagyon fontos. Szóval tanulságos volt.