Az ágyat nyomja az aranybekk

Labdarúgás. Buzánszky Jenő: legenda volt a mérce

Sport
  • 2014.11.29. - 13:48

A héten ünnepeltük az évszázad mérkőzéseként emlegetett, a londoni Wembley Stadionban rendezett Anglia–Magyarország találkozón született győzelem, a legendás 6:3 évfordulóját. Az Aranycsapat egyetlen élő tagja, a jobbhátvéd Buzánszky Jenő egészségi állapota miatt nem tudott ott lenni az ünnepségen. Telefonon beszéltünk vele.

buzanszky
Buzánszky Jenő (Fotó: Kövesdi Andrea)

–   Hogy van, nagy a baj?

–   Nem vagyok túl jól. Fáj a prosztatám, nem bírok menni, legszívesebben állandóan feküdnék, ám az sem esik igazán jól.

–   Van aki gondozza, ápolja?

–   Szegény feleségem halála óta rendszeresen házhoz hozzák az ebédet. A bevásárlást és az egyéb ügyeket pedig a fiam és a családja intézi. Szóval nem vagyok egyedül.

–   Eszébe jut még a 6:3?

–   Nincs nap, hogy ne gondolnék rá. Ha mégis elfeledném, mindig akad valaki, mint most ön, aki emlékeztet rá.

– Mire jutott, hogy látja, miben voltunk jobbak az angoloknál?

– Mindenképpen a motiváció döntött. Óriási elszántságot adott, hogy az angolok lebecsültek bennünket. Szinte sokkolta őket, hogy Hidegkuti Nándi góljával már az első percben vezettünk. A végén, csalódásukban rögtön visszavágót kértek.

–   Megkapták.

–   Igen, Budapesten meg 7:1-re nyertünk.

– Mit gondol, mért nem tudtunk igazán profitálni abból a világra szóló győzelemből? Sőt mintha az emlék még mindig lehúzna bennünket.

– Mert egy évre rá jött az 1954-es világbajnokság kudarca. Hiába voltunk egyértelműen a világ legjobbjai, az angol játékvezetők a döntőben mindent elkövettek, hogy a végén ne mi ünnepeljünk. Az ötvenhatos forradalom pedig szétszórta a csapatot, Puskás, Czibor és Kocsis disszidált, és az akkori ifjúsági válogatott számos nagy tehetsége is kint maradt.

– De utána még itt volt Albert, Göröcs, Tichy…

– Csak balszerencséjükre őket mindig hozzánk hasonlították, márpedig egy legendával lehet ugyan harcolni, de a harcból nehéz győztesen kijönni.

– Ennyit tett a 6:3, lényegében egy barátságos meccs?

– Úgy látszik, igen. Manapság pedig már semmi értelmük az ilyen találkozóknak, Ráadásul annyira elfoglaltak a klubok, a nemzeti válogatottak, hogy már az is nehézséget okoz, hogy egy időpontot lekössenek.

Reklám