Ukrajna európai uniós integrációja, különösen a védelmi együttműködés területén, jelentősen hozzájárulhatna Európa biztonságának megerősítéséhez. Az ukrán hadsereg harctéri tapasztalatai és az ország fejlett hadiipara komoly hozzáadott értéket jelentenének az Európai Unió számára – jelentette ki hétfőn Brüsszelben Andrius Kubilius, az EU védelemért felelős biztosa.
Az uniós bővítési fórum egyik panelbeszélgetésén Kubilius hangsúlyozta, hogy a bővítés nemcsak a csatlakozni kívánó országok, hanem a jelenlegi tagállamok létfontosságú érdeke is. Mint mondta, Ukrajna évente mintegy tízmillió orosz drónnal szemben védekezik, és olyan harctéri tapasztalatokra tett szert, amelyekből az egész európai védelmi rendszer profitálhat.
A biztos szerint egyértelmű stratégiai üzenetet kell küldeni Oroszországnak arról, hogy az uniós bővítés eldöntött kérdés. Ez világossá tenné Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy a háború folytatásával nem akadályozhatja meg Ukrajna európai integrációját, és hozzájárulhatna az igazságos béke megteremtéséhez.
Kubilius szerint érdemes lenne megfontolni a „fokozatos” uniós integráció lehetőségét is. Ez lehetővé tenné Ukrajna és más tagjelölt országok számára, hogy lépésről lépésre kapcsolódjanak be az uniós programokba és az egységes piac működésébe.
A biztos az európai védelmi képességek megerősítéséről is beszélt. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok várhatóan egyre több katonai erőforrást csoportosít át az indiai-csendes-óceáni térségbe, ezért Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját hagyományos védelméért. A NATO jövőjét egy erősebb európai pillérre épülő szövetségként képzeli el.
Kubilius közölte, hogy az Európai Bizottság vizsgálja, miként lehetne a SAFE védelmi hitelprogram fennmaradó, mintegy 21 milliárd eurós keretét Ukrajna támogatására és közös hadiipari projektek finanszírozására fordítani.
Hozzátette, hogy sürgető feladat az európai hadiipari kapacitások bővítése, mivel egyes létfontosságú légvédelmi rendszerek szállítására jelenleg csak 2028-ban vagy 2029-ben kerülhet sor. A biztos szerint az ukrán hadiipari tapasztalatok bevonása és a szorosabb európai együttműködés kulcsfontosságú a kontinens védelmi képességeinek fejlesztéséhez.
Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök a panelbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy az idei év politikai áttörést hozott Ukrajna uniós integrációjában, miután a hat csatlakozási tárgyalási témakörből négyet megnyitottak. Reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó két témakörben is megkezdődhetnek az egyeztetések az év végéig, 2027-ben pedig elindulhat az egyes tárgyalási fejezetek lezárása.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna az orosz támadások ellenére is folytatja az uniós csatlakozáshoz szükséges reformokat. Közlése szerint a kormány 42 intézkedést fogadott el az európai integráció előmozdítására, a parlament pedig 17 kulcsfontosságú törvényt hagyott jóvá. További 22 jogszabály elfogadása még hátravan.
Az uniós bírálatokra reagálva elismerte, hogy a korrupció elleni küzdelemben további előrelépésre van szükség, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korrupcióellenes intézmények működnek és eredményeket érnek el.
A béketárgyalásokról szólva Koreckij kijelentette: Ukrajna tűzszünetet, igazságos és tartós békét akar, de nem hajlandó kapitulálni. Hozzátette, hogy a legutóbbi abu-dzabi egyeztetéseken felmerült Európa bevonása a tárgyalásokba, amit Kijev határozottan támogat. Véleménye szerint Oroszország egyelőre nem mutatott hajlandóságot a háború lezárására.
Az ukrán miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy az ország finanszírozási helyzete rendkívül súlyos. Ukrajna teljes költségvetési és költségvetésen kívüli kiadásai mintegy 211 milliárd eurót tesznek ki, amelyeknek csupán egyharmadát képes saját bevételeiből fedezni.
Közölte, hogy 2027-re mintegy 70 milliárd eurónyi finanszírozásra lenne szükség, ezért sürgette az Európai Uniót, hogy mielőbb hozzon konkrét döntéseket a támogatások biztosításáról. Szerinte erre még azelőtt szükség van, hogy egyes uniós tagállamok parlamenti választásai nyomán olyan politikai változások következnének be, amelyek újabb bizonytalanságot teremthetnek.
Koreckij hangsúlyozta, hogy az uniós pénzügyi támogatás kiszámíthatósága nélkülözhetetlen Ukrajna ellenálló képességének fenntartásához és az igazságos, tartós béke eléréséhez.
Maia Sandu moldovai elnök a fórumon arról beszélt, hogy országa számára ambiciózus, de megvalósítható cél valamennyi uniós csatlakozási tárgyalási fejezet lezárása 2028 elejéig.
Sandu közölte: Moldova technikailag készen áll a következő két tárgyalási témakör megnyitására, és azt szeretné elérni, hogy 2027-ben legalább 25 tárgyalási fejezetben teljesítse az Európai Bizottság által meghatározott követelményeket.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Moldova nem versenyez Ukrajnával az uniós csatlakozásért, és támogatja szomszédja integrációját. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy Oroszország Moldovát Ukrajnával szemben ellenséges állammá kívánja alakítani, ami az Európai Unió biztonságát is veszélyeztetné.
Sandu szerint elengedhetetlen, hogy a moldovai lakosság kézzelfogható eredményeket lásson a csatlakozási folyamatban. Ha az EU nem tesz lépéseket, Moszkva könnyebben terjesztheti azt az üzenetet, hogy az európai integráció csupán illúzió.
Az elnök kijelentette, hogy Moldova teljes jogú uniós tagságra törekszik, ugyanakkor kész elfogadni olyan átmeneti biztosítékokat is, amelyek erősítik a demokráciát és a jogállamiságot.
A biztonsági helyzetről szólva Sandu hangsúlyozta, hogy Moldova békéjének megőrzése szempontjából kulcsfontosságú Ukrajna támogatása. Mint mondta, országa számára Ukrajna NATO-tagsága jelentené a legjobb biztonsági garanciát – írta meg az MTI.







