Abu-Dzabiban véget ért az ukrajnai háború lezárását célzó háromoldalú tárgyalások első napja. Bár a kijevi és moszkvai delegációk szűkszavúan nyilatkoztak a szerdán folytatódó, négyórás megbeszélés után, Marco Rubio amerikai külügyminiszter – aki személyesen nem vett részt az egyeztetésen – nagyon produktívnak nevezte a találkozót.
Bár a várakozások alacsonyak egy olyan áttöréssel kapcsolatban, amely azonnal véget vetne az Oroszország által indított teljes körű háborúnak, amerikai tisztviselők korábban jelezték, hogy a magánbeszélgetések során Moszkva és Kijev mutatott némi rugalmasságot abban a kérdésben, hogy egy háború utáni forgatókönyv esetén ki ellenőrizné Ukrajna keleti régióit.
A keddi tárgyalások kezdetén Jared Kushner, Donald Trump elnök veje – részletek említése nélkül – azt nyilatkozta a küldötteknek, hogy az Egyesült Államoknak sikerült csökkentenie a szakadékot a felek között. Kifejezte reményét, hogy sikerül elmozdulni egy, a háborút lezáró megoldás felé. Kushner már korábban jelezte, hogy a megbeszélések fókuszában Oroszország és Ukrajna háború utáni biztonsági aggályai állnak majd.
A fő találkozó margóján Kushner és Steve Witkoff – az elnök békemegbízottja – ukrán, európai és NATO-tisztviselőkkel is egyeztetett. Az európai vezetőket eddig nagyrészt kizárták a békefolyamatból, akik azonban határozottan küzdöttek a részvételért, tartva attól, hogy a kontinens biztonságát érintő kulcsfontosságú döntéseket a fejük felett hozzák meg. Az amerikai fél látszólag támogatja ezt az igényt, Marco Rubio egy párizsi látogatása során elismerte, hogy hosszú távon az európaiak is hozzájárulnak majd a probléma megoldásához.
Egy amerikai tisztviselő szerint ugyanakkor az oroszoknak „rossz szájízük” van az európaiakkal kapcsolatban. Moszkva ugyanis rutinszerűen elutasít bizonyos, uniós tisztviselők által támogatott javaslatokat – például azt, hogy a béketárgyalások előfeltételeként tűzzenek ki egy feltétel nélküli tűzszünetet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden kijelentette, hogy egy fegyverszünet csak arra adna lehetőséget Kijevnek, hogy újjászervezze az erőit. „Nem fogunk beleegyezni” – szögezte le a diplomáciai vezető.
Moszkva és Kijev álláspontja továbbra is távol áll egymástól a konfliktus lezárásának kérdésében. A nézeteltérések egyik legfőbb forrása a kelet-ukrajnai Donyeck régió, amelynek jelentős részét orosz erők tartják megszállva. Moszkva azt követeli Kijevtől, hogy adja át a megye ukrán ellenőrzés alatt álló részeit, míg Ukrajna a jelenlegi érintkezési vonal befagyasztását szorgalmazza, hogy megőrizhesse az irányítást a jövőbeli biztonsága szempontjából kulcsfontosságú területek felett.
Bár a nyilvánosság előtt egyik fél sem engedett ezekből a követelésekből, az amerikai tisztségviselő a tárgyalások előestéjén utalt rá, hogy a zárt ajtók mögött mindkét oldal mutatott rugalmasságot. Elismerte azonban, hogy a területi vita nem oldható meg egy új „biztonsági architektúráról” szóló megegyezés nélkül. „Nem fogják megoldani a donyecki és a területi kérdést, amíg nem tudják, milyen lesz a biztonsági architektúra a háború után” – fogalmazott a tisztviselő, hozzátéve, hogy a két kérdést nem lehet egymástól függetlenül véglegesíteni.
Ukrajna számára egy háború utáni biztonsági architektúra garanciát jelenthetne arra, hogy a szövetségesek azonnal a segítségére sietnek egy újabb támadás esetén. Oroszország számára viszont ez a régóta dédelgetett cél elérését – a NATO kelet-európai visszavonulását – hozhatná el, ami komoly riadalmat keltene az európai államok körében. A javasolt keretrendszer biztonsági konzultációkat, válságkommunikációs forródrótokat és kölcsönös feszültségcsökkentési intézkedéseket is tartalmaz. Felmerült továbbá a NATO-Oroszország Tanács újraaktiválása is, amelynek működése 2022 óta nagyrészt szünetel.
A háromoldalú tárgyalások legutóbbi, februárban Genfben tartott fordulója áttörés nélkül zárult. Nem sokkal később a közel-keleti események (az Irán elleni konfliktus) elterelték Washington figyelmét, így azóta nem tartottak újabb megbeszéléseket. Donald Trump – aki korábban azzal kampányolt, hogy egyetlen nap alatt véget vethet az ukrajnai háborúnak – második elnöki ciklusának kezdete óta több tárgyalási fordulót is vezetett, de egyelőre kevés kézzelfogható sikerrel. A Moszkvával szemben mutatott, egyre békülékenyebb hozzáállása ráadásul komoly nyugtalanságot keltett Kijevben és az Európai Unióban is.
Miután a múlt héten Washingtonban találkozott Kirill Dmitrijevvel, a Kreml megbízottjával, Trump egy közelgő, „nagy, gyönyörű megállapodást” vizionált Ukrajnáról, amely szavai szerint egész Európát érintheti. Kijevben azonban sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy ez valóban egy igazságos békét eredményezne-e.
Olekszandr Merezsko ukrán parlamenti képviselő, a külügyi bizottság elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: szerinte az amerikai elnök egy gyors megállapodást akar kötni Ukrajna rovására, amit Kijev biztosan elutasít. Merezsko úgy véli, Vlagyimir Putyint kizárólag a szankciók szigorításával és a mélységi csapások engedélyezésével lehet rákényszeríteni a valódi tárgyalásokra. „Amíg Putyinnak működőképes hadigépezete van, semmi nem ösztönzi a tárgyalásokra” – fogalmazott a politikus. Bírálta Trump legutóbbi lépéseit is – például az orosz dízelvásárlási megállapodást –, mondván, ezek csak arra ösztönzik Moszkvát, hogy folytassa a háborút.
Az Abu-Dzabiban tartózkodó orosz küldöttség soraiban tudhatja Vlagyimir Medinszkij elnöki tanácsadót, Szergej Rjabkov és Mihail Galuzin külügyminiszter-helyetteseket, Igor Kosztyukovot, a katonai hírszerzés (GRU) vezetőjét, valamint Jurij Zsigarlovszkij tábornokot. Kijev is magas szinten képviselteti magát: a delegáció tagja többek között Rusztem Umerov védelmi miniszter, Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés (HUR) vezetője, Andrij Jermak elnöki kabinetfőnök, valamint David Arahamija frakcióvezető.
Miközben az Egyesült Arab Emírségekben tárgyalnak, Oroszország továbbra is folyamatos bombázásokkal és az energetikai infrastruktúra elleni csapásokkal pusztítja Ukrajnát. Kijev ezt annak bizonyítékaként értékeli, hogy Moszkva katonai nyomással akarja sarokba szorítani az ukrán vezetést, hogy rákényszerítse az orosz feltételek elfogadására.
Jared Kushner hétfőn már meglehetősen óvatosan nyilatkozott, jelezve, hogy az abu-dzabi egyeztetések legfeljebb lendületet adhatnak a tárgyalások következő szakaszának. „Ez egy rendkívül nehéz és bonyolult konfliktus” – írta az X-en közzétett bejegyzésében, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok „határozottan és realizmussal” közelíti meg a megbeszéléseket – írta a BBC.
