Az ukrajnai háború tartós és átfogó rendezése végül közvetlen tárgyalásokat tesz majd szükségessé Oroszország és az Egyesült Államok európai partnerei között az őket érintő szélesebb körű biztonsági megállapodásról – írta hétfőn az X közösségi oldalon Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja. Bejegyzése az ukrajnai rendezésről november 10-én, amerikai közvetítéssel Abu-Dzabiban tartandó orosz–ukrán tárgyalások előtt jelent meg.
Kushner hangsúlyozta, hogy Trump eltökélt „e borzalmas, hatalmas emberveszteséget, pusztítást és szenvedést okozó háború lezárására”. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy olyan tárgyalásos megoldást találjanak, amely tartós békét biztosíthat, és megteremtheti egy szuverén, biztonságos és virágzó Ukrajna lehetőségét egy stabilabb európai biztonsági környezetben – írta meg az MTI.
A különmegbízott arról is beszámolt, hogy a háromoldalú megbeszéléseket megelőzően Steve Witkoff amerikai különmegbízottal együtt ukrán, európai uniós, NATO-, német, francia, brit és olasz partnerekkel találkoznak. A cél az elmúlt hetekben az európai biztonság és Ukrajna háború utáni jövője kapcsán megkezdett szoros konzultációk és koordináció folytatása.
Kushner felidézte, hogy február óta ezek lesznek az első háromoldalú tárgyalások. A két féllel külön-külön folytatott egyeztetésekre építve azt szeretnék elérni, hogy Ukrajna és Oroszország képviselői egy asztalhoz üljenek, és közvetlenül vitassák meg a háború utáni biztonsági aggályaikat, javaslataikat és a lehetséges megoldásokat. Reményei szerint a megbeszélések segítenek feltárni a közös pontokat, előmozdítják a gyakorlati megoldásokat, és lendületet adnak a tárgyalások következő szakaszának.
Az amerikai elnök veje szerint a tartós és átfogó rendezéshez végül Oroszország és az európai országok közötti közvetlen egyeztetésekre is szükség lesz a szélesebb biztonsági megállapodásról. Reményét fejezte ki, hogy az abu-dzabi tárgyalások megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy ez az együttműködés a közeljövőben, egy szélesebb körű, többoldalú folyamat részeként megkezdődhessen.
Kushner négy, egymással összefüggő prioritást nevezett meg: a harcok lezárását, a konfliktus újbóli kirobbanásának kockázatát csökkentő, hiteles háború utáni biztonsági garanciák és intézkedések kidolgozását, egy átfogó ukrajnai gazdasági és jóléti terv elkészítését, valamint a humanitárius intézkedések előmozdítását a szenvedés enyhítése és a háború emberi következményeinek kezelése érdekében.
Ukrajnával, az Európai Unióval és más európai partnerekkel együttműködve azon dolgoznak, hogy fedezzék az ország jelentős háború utáni költségvetési és újjáépítési szükségleteit, támogassák a létfontosságú infrastruktúrát, ösztönözzék a magánbefektetéseket, és megteremtsék a hosszú távú gazdasági növekedés, valamint az önellátás feltételeit.
A különmegbízott kitért a fontos humanitárius kérdésekre is. Ezek közé sorolta a foglyok és a civilek visszatérését, valamint a szenvedés enyhítését szolgáló gyakorlati intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a konfliktus emberi következményeinek mérsékléséhez.
„Ennek a folyamatnak fontos része, hogy minden felet arra ösztönözzünk, kezdjen el komolyan gondolkodni azon, mi következik a háború után. A háború utáni biztonságról, a gazdasági helyreállításról és a jövőbeli konfliktusok megelőzéséhez szükséges mechanizmusokról folytatott megbeszélések révén reméljük, hogy a figyelmet a háború kezeléséről a tartós béke alapjainak megteremtésére tudjuk átirányítani” – írta.
Kushner szerint a meglévő európai biztonsági megállapodások és intézmények fontos alapot nyújtanak ehhez a munkához. Mint fogalmazott, a már bevált megoldásokra kívánnak építeni, egyúttal feltárni, hol mutatkoztak hiányosságok a meglévő mechanizmusokban, és milyen gyakorlati fejlesztésekre van szükség azok hatékonyabbá tételéhez. A tárgyalások középpontjában a szorosabb konzultáció, a megbízható válságkommunikáció, a nagyobb katonai átláthatóság, valamint az eszkaláció kockázatának csökkentését célzó kölcsönös intézkedések állnak majd, valamennyi nemzet szuverenitásának és önálló döntéshozatalának teljes körű tiszteletben tartása mellett.
Az amerikai különmegbízott hangsúlyozta, hogy rendkívül nehéz és összetett konfliktusról van szó. „Tisztában vagyunk az előttünk álló nehéz döntésekkel, és elszántsággal és realizmussal állunk hozzá ezekhez a megbeszélésekhez. Reményünk az, hogy érdemi előrelépést érjünk el, gyakorlati útitervet dolgozzunk ki, és hozzájáruljunk a tartós béke feltételeinek megteremtéséhez” – tette hozzá.
Kanada fontosnak tartja az ukrán–orosz párbeszédet, és újabb szankciókat vezet be Moszkvával szemben
Kanada kiemelten fontosnak tartja a Kijev és Moszkva közötti közvetlen párbeszédet, ezért üdvözli az Abu-Dzabiban kedden kezdődő ukrán–orosz tárgyalásokat – jelentette ki Anita Anand kanadai külügyminiszter hétfőn, a G7-országok külügyminisztereinek párizsi találkozóján. A tárcavezető egyúttal újabb szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben.
Anand újságíróknak ismertette az újabb, hatvan intézkedésből álló szankciócsomagot. A korlátozások elsősorban azokat a személyeket célozzák, akik hozzájárulnak az Ukrajna elleni orosz hadműveletekhez, de kiterjednek a hibrid támadásokban részt vevőkre is.
Az új intézkedésekkel együtt Kanada a háború kezdete óta már mintegy négyezer szankciót vezetett be Oroszországgal szemben.
A kanadai külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy országa továbbra is fenntartja az orosz dízelolaj exportjára vonatkozó embargót. Ezzel szemben az Egyesült Államok feloldotta a korlátozást, többek között az üzemanyagpiacra nehezedő nyomás enyhítésére hivatkozva.
