Ukrajna súlyos, évtizedekre kiható demográfiai válság felé halad: a háború, a tömeges kivándorlás és a rendkívül alacsony születésszám együttesen gyorsítja a népesség fogyását. A folyamat már az ország háború utáni gazdasági talpra állását is veszélyeztetheti.
Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Életminőség-kutató Intézetének legfrissebb becslése szerint 2026 közepén mintegy 28,5 millió ember élt az ukrán kormány által ellenőrzött területeken. Ella Libanova, az intézet igazgatója szerint fél év alatt hozzávetőleg félmillió fővel csökkent ez a szám, elsősorban nem a halálozások, hanem az elvándorlás miatt, írja a Kiszo.
A pontos népességszámot ugyanakkor jelenleg lehetetlen meghatározni. Ukrajnában 2001 óta nem tartottak teljes körű népszámlálást, a háború és a megszállt területek pedig tovább növelik a bizonytalanságot. A demográfusok ezért mobiltelefonos adatokból, állami nyilvántartásokból és más adatbázisokból készítenek becsléseket.
Rendkívül kevés gyermek születik
A népességfogyást elemző The Economist szerint az egy nőre jutó gyermekek becsült száma a 2020-as 1,2-ről mára mindössze 0,8–0,9-re csökkent. Ez messze elmarad a népesség egyszerű újratermelődéséhez szükséges, nagyjából 2,1-es értéktől.
A 2026-os születési adatok is ezt a tendenciát mutatják. Az év első hat hónapjában 73 292 gyermek születését és 259 853 halálesetet jegyeztek fel Ukrajnában.
Vagyis közel négyszer annyian haltak meg, mint ahányan születtek. A születések száma ráadásul 16 százalékkal maradt el 2025 első félévétől.
A kivándorlás jelenti a legnagyobb problémát
A demográfusok szerint rövid távon mégsem az alacsony születésszám, hanem a tömeges kivándorlás csökkenti leginkább Ukrajna lakosságát.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai alapján 2026 elején mintegy 5,86 millió ukrajnai menekült élt külföldön, közülük körülbelül 5,3 millió Európában.
Különösen érzékeny veszteség, hogy a külföldre távozók között nagyon sok a gyermek, a fiatal nő és a munkaképes korú ember. Libanova szerint a külföldön élő ukránok csaknem harmada gyermek vagy fiatalkorú, további jelentős részük pedig fiatal nő.
A háború után ráadásul újabb kivándorlási hullám következhet. A demográfus arra figyelmeztetett, hogy a hadiállapot feloldása után sok férfi dönthet úgy, hogy külföldön élő családjához költözik. Ebben az esetben kulcskérdés lesz, hogy a szétszakadt családok Ukrajnában vagy külföldön egyesülnek-e újra.
A gazdaság is megérezheti a népességfogyást
A demográfiai válság következménye nem pusztán az, hogy kevesebben élnek majd Ukrajnában. Egyre kisebb munkaképes korú népességnek kell fenntartania a gazdaságot, az állami szolgáltatásokat és az idősödő társadalom nyugdíjrendszerét, miközben az ország újjáépítéséhez jelentős munkaerőre lesz szükség.
A Kyiv School of Economics friss elemzése szerint 2026 elején körülbelül 29,4 millió ember élhetett a kormány által ellenőrzött területeken, és még kedvező forgatókönyv mellett is további népességcsökkenés várható. A közepes forgatókönyv szerint 2041-re körülbelül 25 millióra csökkenhet az ott élők száma.
A háború tehát nem önmagában hozta létre Ukrajna demográfiai problémáját: a népesség már az 1990-es évektől fogyott és öregedett. A teljes körű orosz invázió azonban a kivándorlással, a halálozással, az alacsony születésszámmal és a bizonytalansággal drámaian felgyorsította ezt a folyamatot.
