Kicsi az esélye annak, hogy az Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország részvételével Abu-Dzabiban zajló háromoldalú tárgyalások érdemi előrelépést hoznak a háború lezárásában. John E. Herbst korábbi amerikai ukrajnai nagykövet szerint Vlagyimir Putyin célja nem a békekötés, hanem a Donald Trump által beígért nyomásgyakorlás megakadályozása és Kijev nyugati támogatásának további gyengítése.
Az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország részvételével Abu-Dzabiban sorra kerülő háromoldalú megbeszélések valószínűleg nem hoznak valódi áttörést a háború lezárásában. Vlagyimir Putyint maga a tárgyalási folyamat fenntartása érdekli, mivel ez lehetőséget ad számára, hogy visszatartsa Donald Trumpot a Moszkvára nehezedő nyomás fokozásától, miközben tovább apasztja az Ukrajnának szánt nyugati támogatásokat.
Ezt az álláspontot fejtette ki John E. Herbst, az Egyesült Államok volt ukrajnai nagykövete az Atlantic Council (Atlanti Tanács) elemzőintézet számára írt cikkében. Értékelése szerint az orosz elnök fő célja változatlan: hatékony politikai ellenőrzést akar kiépíteni Ukrajna felett, és ehhez alá kell ásnia Kijev nyugati – elsősorban amerikai – háttértámogatását.
Mindez azonban ellentmond Donald Trump azon kinyilvánított céljának, hogy stabil békét érjen el, amelyben Ukrajna szuverén és megvédett állam marad.
Herbst úgy véli, az orosz államfő jelentős tárgyalási előnyben van az amerikai vezető hozzáállása miatt. A diplomata megfigyelései szerint Trump szokatlanul tiszteletteljesen viszonyul Putyinhoz, ezért vonakodik attól, hogy bevesse az előzetesen belengetett nyomásgyakorlást, holott az orosz fél folyamatosan elutasítja az ellenségeskedés beszüntetésére irányuló javaslatokat.
Az amerikai elnök 2025 tavasza óta legalább hat különböző javaslattal állt elő a konfliktus befagyasztására vagy korlátozására. Saját elmondása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezek mindegyikére rábólintott, míg Vlagyimir Putyin valamennyit elutasította. Így járt az a legújabb tervezet is, amelyet Steve Witkoff amerikai különmegbízott októberben személyesen mutatott be az orosz elnöknek Szentpéterváron.
Egyoldalú engedmények Moszkvának
Herbst a cikkében felhívja a figyelmet a Trump-adminisztráció több olyan döntésére, amelyek véleménye szerint kifejezetten megkönnyítik Oroszország számára az agresszió folytatását, miközben megnehezítik Ukrajna önvédelmét.
Ezek között említette az orosz dízelolaj-szállítások újraindítását az Egyesült Államokba, a Lindsey Graham szenátor által nemrégiben elfogadtatott törvényjavaslat szankcióinak enyhítését, az Ukrajnába irányuló hírszerzési adatok Starlink és Starshield műholdrendszereken keresztüli továbbításának leállítását, valamint azt, hogy Washington egyáltalán fontolóra vette Putyin javaslatát egy olyan háromoldalú csúcstalálkozóra, amelyen részt venne Hszi Csin-ping kínai vezető is.
A szerző szerint a Kreml kitörő lelkesedéssel fogadta ezeket az amerikai lépéseket, ugyanakkor cserébe semmilyen érdemi engedményt nem tett a béke felé.
Miután Putyin elutasította Witkoff szentpétervári javaslatát, a látszat kedvéért tennie kellett egy minimális gesztust Washington felé – Herbst szerint ez volt az abu-dzabi munkaszintű találkozó elfogadása. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban már előre világossá tette, hogy Moszkva jottányit sem enged a feltételeiből. A szerző szerint az, hogy az orosz delegáció vezetésével Vlagyimir Medinszkijt bízták meg, szintén azt jelzi: a Kreml továbbra sem hajlandó komoly kompromisszumokra. Medinszkij vezette az orosz tárgyalódelegációt a 2022 márciusában megrekedt egyeztetéseken is.
A humanitárius válság
Herbst külön kitért arra a szokatlan közjátékra, amelyben Oroszország megpróbálja bevonni Melania Trump amerikai first ladyt a Herszon megyei Oleskiben rekedt ukránok kimenekítésébe.
A diplomata rámutatott: az élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerszállítások blokkolásával maguk az orosz csapatok idézték elő a humanitárius válságot a térségben. Ahogy a nemzetközi figyelem a tarthatatlan helyzetre irányult, Moszkvának reagálnia kellett. Herbst szerint a Kreml azért kérte fel Melania Trumpot közvetítőnek, hogy a saját maga által okozott humanitárius problémát egy látványos diplomáciai eseménnyé (PR-fogássá) alakítsa, és kiemelkedő szerepet biztosítson benne az amerikai elnök feleségének, ezáltal is jó pontokat szerezve a Fehér Háznál.
Moszkva elutasítja az új biztonsági architektúrát
A volt nagykövet a tárgyalások előkészítése során hangsúlyeltolódást is észlelt. Miután Oroszország elutasította Witkoff eredeti javaslatát, Trump csapata úgy döntött, inkább egy átfogó, új európai biztonsági architektúra kialakítására helyezi a hangsúlyt, amelyet minden fél elfogadhat.
Ennek jegyében Steve Witkoff és Jared Kushner különmegbízottak a héten Brüsszelbe látogattak, hogy az európai és ukrán képviselőkkel megvitassák a terveket. Az amerikai elképzelések fontos eleme lenne a NATO szerepe a biztonság garantálásában.
Moszkva azonban hallani sem akar erről a megközelítésről. Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója a napokban egyértelművé tette: a Kreml szerint egy új biztonsági rendszernek feltétlenül magában kell foglalnia a volt Varsói Szerződés tagállamainak és a balti országoknak a kilépését a NATO-ból.
Herbst hangsúlyozta: egy ilyen követelés nyilvánvalóan ellentétes az Egyesült Államok érdekeivel, és lerombolná az európai stabilitást.
Legfeljebb egy újabb találkozó lehet az eredmény
Összefoglalásában a volt amerikai diplomata megállapítja, hogy egyelőre semmi sem utal a tárgyalások alapvető dinamikájának megváltozására. Putyin mereven elutasít minden olyan javaslatot, amely nem teljesíti a maximális követeléseit, miközben a Trump-adminisztráció – valódi nyomásgyakorlás helyett – apró diplomáciai gesztusokra szorítkozik.
Herbst arra figyelmeztet, hogy ha Washington a jövőben is folyamatosan enyhíti az Oroszországra nehezedő nyomást, azzal csak Vlagyimir Putyin pozícióját erősíti. Ez nemhogy nem hozza közelebb a háború végét, de egyenesen a helyzet súlyosbodásához vezethet.
„Abu-Dzabiban nincs jele valódi előrelépésnek. Amíg a Fehér Ház megelégszik az apró gesztusokkal a valódi engedmények helyett, Putyin nem fog irányt váltani. A háború nem fog véget érni. Sőt, akár rosszabbodhat is a helyzet, mivel Putyin befolyása csak erősödni fog, ha az Egyesült Államok tovább csökkenti a nyomást az agresszoron. Talán a tárgyalások egyetlen kézzelfogható eredménye egy megállapodás lesz a megbeszélések egy újabb fordulójáról” – zárta elemzését a korábbi nagykövet – írta az Unian.
