Az ukrán vezérkar szerint Oroszország a humanitárius tűzszünetet katonai állásainak megerősítésére használta fel a dél-ukrajnai, orosz megszállás alatt álló Oleskij városában. A hatnapos fegyvernyugvás október 27-én lépett életbe, és eredetileg azt a célt szolgálta, hogy humanitárius segélyeket juttassanak el a településre, valamint biztonságosan evakuálhassák a civil lakosságot.
Az ukrán vezérkar közlése szerint az orosz csapatok a tűzszünet idején katonai egységeket cseréltek le, megerősítették állásaikat, kiterjesztették a drónok elleni védelmi intézkedéseket az utak mentén, és növelték a logisztikai tevékenységüket, többek között lőszerszállítmányokkal. Ukrajna azt állítja, hogy saját erői betartották a megállapodást, és kizárólag a humanitárius művelet keretein belül tevékenykedtek.
A tűzszünetet Melania Trump amerikai first lady közvetítésével, XIV. Leó pápa bevonásával hozták tető alá. A művelet során közel 800 embert evakuáltak a térségből. A fegyvernyugvás november 1-jén, vasárnap este ért véget, és a 2022-es orosz invázió kezdete óta ez volt a leghosszabb helyi tűzszünet.
Az ukrán 34. önálló tengerészgyalogos dandár arra figyelmeztette a Herszon megyei lakosokat, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadókat, mivel a tűzszünet alatt Oroszország felkészült a harcok folytatására. Hétfőn dróntámadás érte Herszon központját, de a hatóságok nem jelentettek áldozatokat. A megye kormányzója szerint az előző 24 órában az orosz erők 16, ukrán ellenőrzés alatt álló települést támadtak drónokkal, tüzérséggel és repülőgépekkel.
Az ukrán emberi jogi ombudsman ugyanakkor közölte, hogy mindkét fél betartotta a tűzszünet során vállalt kötelezettségeit. A humanitárius együttműködés folytatásának lehetőségét is vizsgálják, hogy a jövőben további civileket menthessenek ki a harcok által fenyegetett területekről - írja a Reuters.
