A román légierő F–16-os vadászgépei két, orosz eredetűnek tartott, sugárhajtóműves támadódrónt semmisítettek meg a Fekete-tenger felett, miután a repülő eszközök behatoltak Románia légterébe.
Az eset jól mutatja, hogy az orosz dróntechnológia fejlődésével egyre nehezebbé válik az ilyen légi célpontok elfogása, különösen akkor, ha azok a korábbi típusoknál jóval nagyobb sebességgel közelítik meg a célterületet.
A román védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a radarrendszerek október 17-én, szombaton több légi célpontot észleltek a Kígyó-szigettől mintegy 120 kilométerre keletre. A délnyugati irányba haladó eszközök miatt a légierő két F–16-os vadászgépet indított a borceai légibázisról. A román pilóták a célpontokat a Geran típuscsaládhoz tartozó, sugárhajtóműves támadódrónokként azonosították.
Az első drónt Sulina tengerparti városától délkeletre semmisítették meg, röviddel azután, hogy belépett a román légtérbe. A második eszközt néhány perccel később, szintén Sulina közelében lőtték le. A román hatóságok szerint a két drón elfogása gyors és határozott katonai beavatkozást igényelt.
A műveletről közzétett felvételek egyikén az látható, amint egy F–16-os vadászgép közvetlen közelről levegő-levegő rakétát indít egy drón ellen. A rakéta becsapódását követően a célpont felrobban a vadászgép előtt. A rendelkezésre álló információk alapján nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a pilóta pontosan melyik rakétatípust használta, de a lehetséges fegyverek között az amerikai Sidewinder és AMRAAM rakétákat említették.
A román védelmi miniszter, Radu Miruță szerint a drónok körülbelül 450 kilométer/órás sebességgel repültek. A tárcavezető úgy vélte, hogy a megfigyelt tulajdonságok alapján a korszerűbb Geran–4 változatról lehetett szó. Elmondása szerint Románia most először semmisített meg ilyen fejlett, sugárhajtóműves drónokat.
A Geran–4 az orosz drónarzenál újabb generációjához tartozik, és a beszámolók szerint akár a 600 kilométer/órás sebességet is elérheti. Áramvonalasabb kialakítása és megerősített szerkezete révén nagyobb sebességre és jelentős terhelés elviselésére képes, mint a korábbi, légcsavaros modellek. Ez komoly kihívást jelent a légvédelem számára, hiszen a lassabb elfogódrónoknak kevesebb esélyük van utolérni és megsemmisíteni az ilyen célpontokat. A gyorsabb drónok ellen ezért a vadászgépek és a korszerű légiharc-rakéták különösen fontos szerepet kaphatnak.
A romániai elfogásra feszült biztonsági helyzetben került sor. Néhány nappal korábban két vegyi anyagokat szállító tartályhajót is dróntámadás ért a román partok közelében, a Duna és a Fekete-tenger közötti hajózási útvonal térségében. A Reuters beszámolója szerint a NATO egyik tisztviselője orosz drónokat nevezett meg a támadások elkövetőiként. A román hatóságok hét eltűnt tengerész után kutattak, miközben az elmúlt két hétben legalább öt további teherhajó is támadás célpontjává vált Románia és Bulgária partvidékének közelében. A jelentések összesen 23 halott vagy eltűnt tengerészről számoltak be - írja a Reuters.
Románia 614 kilométer hosszú határon osztozik Ukrajnával, és Oroszország 2022-ben megindított teljes körű inváziója óta többször jelentette, hogy drónok hatoltak be a légterébe. Az ország idén kezdte meg az ilyen légi célpontok lelövését. A kialakult helyzet miatt a NATO Észak-atlanti Tanácsa október 20-án a Fekete-tenger térségének védelméről és az elrettentés megerősítéséről is tárgyal.
A történtek arra figyelmeztetnek, hogy a drónhadviselés gyors technológiai fejlődése a NATO keleti szárnyán is egyre komolyabb biztonsági kihívást jelent. A nagy sebességű, sugárhajtóműves támadóeszközök elfogása nemcsak gyors reagálást, hanem megfelelő radarokat, korszerű fegyvereket és összehangolt légvédelmi együttműködést is igénye
