Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Oslóban egyeztetett Steve Witkoff amerikai különmegbízottal az elmúlt hónapban mélypontra jutott kétoldalú viszony rendezéséről. A diplomáciai feszültséget Donald Trump amerikai elnök Moszkvához fűződő közeledése, a szankciók lazítása, valamint a Kijevnek nyújtott kulcsfontosságú katonai technológiai támogatások korlátozása váltotta ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Oslóban találkozott Steve Witkoff amerikai különmegbízottal, hogy megkíséreljék rendezni az elmúlt hetekben megromlott kapcsolatokat, miközben Donald Trump amerikai elnök látványosan közeledik Moszkvához.
Trump – állítása szerint az amerikai üzemanyagárak mérséklése érdekében – feloldotta az Oroszországgal szembeni szankciók egy részét, emellett többször élesen bírálta Zelenszkijt, és nyilvánosan felvetette az ukrán elnök leváltásának szükségességét is.
Kijev beszámolója szerint Washington az utóbbi időben nem adott át korai előrejelzéseket az orosz rakétaindításokról, leállította az ukrán drónok irányításához használt SpaceX Starshield műholdas kapcsolatokat, és visszatartotta az európai szövetségesek által kifizetett légvédelmi rendszerek szállítását.
A Moszkva felé nyitottabb, Kijevvel szemben viszont elutasító megnyilatkozásaiban Trump hétfőn kijelentette: „Oroszország, őszintén szólva, méltányosan bánt Ukrajnával.” Hozzátette, hogy Zelenszkij „nem sokat segített a helyzeten”, és Kijevnek célszerű lenne „más tárgyalópartnert találnia”.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kedden elismerte, hogy az európai országok által Ukrajna számára megvásárolt amerikai légvédelmi rakétaszállítmány átadása valóban elmaradhatott, ám igyekezett tompítani az ügy súlyát.
„Úgy vélem, a legfontosabb tanulság az, hogy nem történt szándékos politikai döntés Ukrajna megkárosítására” – nyilatkozta az indiai látogatásán tartózkodó külügyminiszter.
A Kreml közlése szerint Moszkva bízik abban, hogy mielőbb tető alá hozhatnak egy találkozót Witkoff és Vlagyimir Putyin orosz elnök között. Ez arra utal, hogy az amerikai különmegbízott az oslói tárgyalások után Oroszországba utazhat.
Oroszország fokozza a támadásait
A washingtoni és kijevi kapcsolatok hidegebbre fordulásával párhuzamosan Oroszország intenzívebbé tette az ukrán városok elleni csapásokat, különösen az energiahálózatot és az üzemanyagraktárakat célozva, figyelmen kívül hagyva Trump azon felhívását, hogy a felek kíméljék egymás energetikai infrastruktúráját.
Ukrajna az amerikai elnök kérésére napokig tartózkodott az orosz kőolajfinomítók támadásától, ám miután Moszkva nem viszonozta a gesztust, Kijev folytatta a légicsapásokat. Ezzel párhuzamosan mindkét fél támadást intézett a másik adatközpontjai ellen is.
Trump elítélte az Oroszország területét érő ukrán támadásokat, miközben alig tett említést a jóval súlyosabb orosz offenzíváról. Kijevi tisztségviselők szerint a támadások részben amiatt váltak pusztítóbbá és halálosabbá, mert az Egyesült Államok korlátozta a védekezéshez szükséges technológiák elérhetőségét.
Hivatalos ukrán források szerint a legutóbbi támadássorozatban egy orosz drón közvetlenül egy üzemanyagtöltő állomás mellett csapódott be a Kijevből délre tartó autópályán, kioltva három ember életét, és járműveket gyújtva fel.
Az ukrán katasztrófavédelem felvételein egy fővárosi raktárépületet ért külön csapás nyomai láthatók: a helyszínen, ahol szintén hárman vesztették életüket, a tűzoltók összeroncsolódott fémhulladékok között igyekeztek megfékezni a lángokat.
Az éjszaka folyamán hét ukrán régióban érte támadás az áramtermelő létesítményeket, kiterjedt kimaradásokat okozva, míg a nyugat-ukrajnai Lviv megyét napközben újabb légicsapás érte. A keleti országrészben fekvő Kramatorszkból további három halálos áldozatot jelentettek.
Zelenszkij Rubióval egyeztetett
Zelenszkij elmondta: megbeszélést folytatott Rubióval a ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerekről, az orosz támadások korai riasztásáról, valamint „a helyreállítandó Starlink- és Starshield-szolgáltatásokról”.
„Mindez természetesen a pusztító háború megállítására és a vérontás beszüntetésére irányuló diplomáciai törekvéseink keretében történik” – közölte az ukrán elnök az X-en.
A viszony megromlása tíz nappal ezelőtt indult, amikor Trump – a Putyinnal kötött megállapodásra hivatkozva – eltörölte az orosz gázolajra vonatkozó korlátozásokat az árak letörése céljából. Az Irán elleni amerikai fellépés nyomán megugró üzemanyagárak komoly politikai terhet róttak a republikánusokra a közelgő törvényhozási választások előtt.
Trump azóta többször hevesen bírálta Zelenszkijt az orosz finomítók elleni akciók miatt, amelyeket Kijev azon kevés hatékony válaszlépés egyikeként értékel, amellyel reagálni tud a közel öt éve tartó heves orosz bombázásokra.
Az amerikai elnök később széles körű mentességet adott az Oroszországgal szembeni szigorúbb szankciók alól is, amelyeknek a napokban kellett volna érvénybe lépniük.
Washington cáfolta, hogy hírszerzési adatokat tartana vissza Kijevtől, vagy korlátozná a Starshield – a SpaceX katonai felhasználásra kifejlesztett Starlink-rendszere – működését.
Kijevi források szerint azonban a műholdvevők leállnak, amint gyorsan mozgó eszközökre, például drónokra telepítik őket. A SpaceX vezetője, Elon Musk úgy nyilatkozott: a Starshield fölött az Egyesült Államok kormánya rendelkezik, így a rendszer használatára vonatkozó korlátozások elrendelése kizárólag Trumptól függ.
A nyugat-európai államok az európai biztonság szempontjából sorskérdésnek tekintik Ukrajna védelmét, ezért határozottan kiálltak Zelenszkij mellett, igyekezve megelőzni a Washington és Kijev közötti mélyebb szakadást.
Az Egyesült Államok a jelenlegi elnöki ciklusban nagyrészt leállította a közvetlen fegyverszállításokat Ukrajnának, ugyanakkor engedélyezi az európai országoknak, hogy védelmi eszközöket vásároljanak az ukrán hadsereg számára. Emellett Washington továbbra is olyan hírszerzési adatokat és technológiai hátteret biztosít, amellyel az európai szövetségesek nem tudnak versenyezni.
Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök jelezte: a keddi oslói tanácskozások célja, hogy „a diplomáciai egyeztetéseket ismét konstruktív mederbe tereljék”.
A megbeszélések társszervezője Finnország. Alexander Stubb finn államfő elmondta, azért vesz részt a tárgyalásokon, hogy megvitassák „az Ukrajna elleni orosz agressziót és a kontinens biztonsági helyzetét”.
Norvég tájékoztatás szerint Donald Trump veje, Jared Kushner – aki Witkoff mellett az amerikai tárgyalócsoport munkáját irányítja – várhatóan online kapcsolódik be a megbeszélésekbe. Zelenszkij, Stubb és Störe a nap folyamán közös sajtótájékoztatót tartanak – írta a Reuters.
