Tovább fokozódik a feszültség az Egyesült Államok és Ukrajna között az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos katonai támogatás és hírszerzési információk ügyében.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter határozottan visszautasította azokat az ukrán kormányzati körökből származó állításokat, amelyek szerint Washington korlátozta a Kijevnek továbbított hírszerzési információkat, és ezzel közvetve emberéleteket veszélyeztet. Rubio újságíróknak nyilatkozva „botrányosnak” és valótlanak nevezte a vádakat. Hangsúlyozta, hogy az amerikai támogatás feltételeiben nem történt változás, és nincs olyan politikai utasítás, amely Ukrajna szándékos károkozását célozná. A külügyminiszter szerint az Egyesült Államoknak ugyanakkor figyelembe kell vennie más partnerekkel szembeni kötelezettségeit, valamint saját biztonsági érdekeit is.
A hírszerzési információk körüli vita mellett a fegyverszállítások kérdése is egyre komolyabb nézeteltérést okoz a két ország között. Donald Trump amerikai elnök ismét bírálta Ukrajnát, azt állítva, hogy Washington jelentős támogatást nyújtott Kijevnek, miközben szerinte az Egyesült Államok nem kapott megfelelő viszonzást. Trump kijelentései egy olyan időszakban hangzottak el, amikor az ukrán vezetés a légvédelmi rendszerekhez szükséges rakéták szállításának késlekedése miatt is elégedetlen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy amerikai szenátorokkal tartott virtuális találkozón állítólag arról beszélt, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter nem hagyja jóvá a Patriot légvédelmi rendszerekhez és más légvédelmi eszközökhöz szükséges rakéták szállítását, annak ellenére, hogy a NATO-tagállamok már kifizették azokat. Az Axios beszámolója szerint Zelenszkij úgy véli, a késlekedés arra utalhat, hogy politikai döntés született az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás visszafogásáról. A Patriot rakéták különösen fontosak az ukrán városok, az energetikai infrastruktúra és a katonai létesítmények védelmében, ezért a szállítások elhúzódása komoly következményekkel járhat az ország légvédelmi képességeire nézve.
Eközben diplomáciai egyeztetések is zajlanak a háború lezárásának lehetőségeiről. Steve Witkoff amerikai különmegbízott a tervek szerint Oslóban találkozik Zelenszkijjel és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel. Az Axios amerikai tisztviselőre hivatkozó jelentése szerint a megbeszélések célja, hogy az Egyesült Államok, Ukrajna és európai szövetségeseik közösen dolgozzanak ki egy olyan békejavaslatot, amelyet később Oroszország elé terjeszthetnek.
A norvég fővárosban tartandó egyeztetéseken Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország és a NATO képviselői, valamint más magas rangú európai tisztviselők is részt vehetnek. A tárgyalások jelentőségét növeli, hogy Washington és Kijev között az utóbbi időben egyre több nézeteltérés alakult ki a háború folytatásáról, a fegyverszállításokról és az amerikai segítség feltételeiről.
Witkoff az oslói találkozó után Moszkvába utazhat, ahol a tervek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is egyeztetne. Az amerikai különmegbízott célja az lehet, hogy ismertesse az orosz vezetővel a tárgyalásokon felmerülő elképzeléseket, és megvizsgálja, van-e lehetőség a békefolyamat előmozdítására. Egyelőre azonban nem világos, hogy a tervezett diplomáciai találkozók milyen konkrét eredményeket hozhatnak.
A fejlemények azt mutatják, hogy miközben a felek a háború lezárásának lehetőségeit keresik, a nyugati támogatás körüli viták tovább nehezítik az egyeztetéseket. Ukrajna számára a légvédelmi rakéták és a hírszerzési információk biztosítása kulcsfontosságú, Washington azonban saját stratégiai érdekeit és szövetségi kötelezettségeit is mérlegeli. A következő napokban az oslói tárgyalások, valamint Witkoff esetleges moszkvai találkozója is meghatározó lehet annak szempontjából, hogy közelednek-e egymáshoz az álláspontok, vagy tovább mélyül az amerikai–ukrán feszültség – írja a focus.de.
