Oroszország 2026. október 19-én az elmúlt hónapok egyik legnagyobb légitámadását hajtotta végre Ukrajna ellen. A támadások során ballisztikus rakétákat és több száz drónt vetettek be, amelyek elsősorban az ukrán energetikai infrastruktúrát, de lakóépületeket és közlekedési létesítményeket is megrongáltak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ország több térségében is jelentős károk keletkeztek, és több mint félmillió háztartás maradt áram nélkül. A támadások halálos áldozatokat is követeltek.
A legsúlyosabb csapások Kijevet és a környező térségeket érték. Az ukrán légierő közlése szerint a légvédelem 247 légi célpontot semmisített meg, köztük négy cirkálórakétát és 243 drónt. A fővárosban egy metróállomás is megrongálódott, emellett egy 25 emeletes lakóépületet is találat ért. Krivij Rih városában szintén halálos áldozatokról számoltak be, miközben más ukrán régiókból is érkeztek jelentések sérült épületekről és energetikai károkról.
Zelenszkij különösen élesen bírálta Ukrajna nyugati partnereit, amiért állítása szerint nem kaptak előzetes figyelmeztetést az első orosz ballisztikusrakéta-támadás előtt. Az ukrán elnök szerint a korai riasztás kulcsfontosságú lenne a civil lakosság védelmében, valamint az ukrán légvédelem hatékony működéséhez. Az ukrán légierő szóvivője megerősítette, hogy az első támadási hullám előtt nem érkezett figyelmeztetés, a későbbi csapásról azonban már kaptak információt. Marco Rubio amerikai külügyminiszter tagadta, hogy Washington leállította volna a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. A történtek körülményeit a felek vizsgálják.
A támadások következtében az ukrán energetikai rendszer ismét súlyos terhelés alá került. Az ország több pontján gördülő áramszüneteket vezettek be, miközben a szakemberek a megrongálódott hálózat helyreállításán dolgoztak. A károk nem korlátozódtak az energetikai létesítményekre: vasútállomások, gyógyszeripari raktárak, kereskedelmi ingatlanok és lakóépületek is megrongálódtak. Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a csapások célpontjai között az ukrán hadiipar létesítményei, valamint drónok és cirkálórakéták tárolására szolgáló helyszínek is szerepeltek.
A támadások egyre feszültebbé teszik Kijev és Washington viszonyát. Donald Trump amerikai elnök korábban bírálta Ukrajnát az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapások miatt, és azzal vádolta Zelenszkijt, hogy nem törekszik eléggé a háború lezárására. Az ukrán vezetés ezzel szemben arra figyelmeztet, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítése és a katonai támogatás esetleges korlátozása Moszkva pozícióját erősítheti. A diplomáciai feszültségek közepette Vlagyimir Putyin orosz elnök egy háromoldalú találkozó lehetőségét is felvetette Trumppal és Hszi Csin-ping kínai elnökkel, hogy a háború lezárásáról tárgyaljanak. A béketárgyalások kilátásai azonban továbbra is bizonytalanok, miközben a harctéri események és az energetikai infrastruktúra elleni támadások tovább súlyosbítják a helyzetet - írja a Reuters.
