Miután az amerikai elnök a múlt héten „energiaszünetet” sürgetett a felek között, Oroszország még intenzívebbé tette az ukrán energetikai hálózat – különösen a kijevi régió – elleni módszeres támadásait. A sajtó birtokába jutott lehallgatott orosz katonai tervek egyértelműen bizonyítják: a Kreml célja már nem feltétlenül a katonai győzelem, hanem az ukrán hátország életkörülményeinek teljes ellehetetlenítése.
Miután Donald Trump amerikai elnök a múlt héten egyoldalúan „energiaszünetet” hirdetett Moszkva és Kijev között, Oroszország folytatta módszeres és pusztító támadásait az ukrán energiarendszer, és különösen a főváros, Kijev ellen.
A sajtóbeszámolók szerint a csapássorozat egy olyan átfogó stratégia része, amelynek kimondott célja az ukrán lakosság megbüntetése és az ország megadásra kényszerítése. Az ukrán hírszerzés által a múlt hónapban megszerzett orosz katonai dokumentumokból kiderül, hogy a hadjárat a polgári lakosság „életminőségének romlásától” és a tartós áramkimaradásoktól kezdve egészen a vízellátás teljes elzárásáig terjedő forgatókönyvekkel számol.
Biztonsági okokból – és az ukrán energiaügyi minisztérium kifejezett kérésére – a sajtó visszatartotta a katonai értékelés bizonyos konkrét részleteit, nehogy azok segítséget nyújtsanak Oroszországnak a további csapások megtervezésében.
„Ez két terjedelmes dokumentum, amelyeket nagyon higgadtan és rendkívül világosan fogalmaztak meg. Táblázatokkal illusztrálják, hogy az egyes létesítmények megsemmisítéséhez hány darab és milyen típusú fegyverre van szükség” – nyilatkozta még a múlt hónapban Denisz Smihal ukrán energiaügyi miniszter. „A felsorolt fegyverek a ballisztikus rakétáktól a sugárhajtású repülőgépeken át a hagyományos drónokig terjednek. Pontosan értjük, hogyan fognak ezekkel operálni.”
A kiszivárgott titkos tervek – amelyeket a tisztviselők elmondása szerint az ukrán hírszerzés fogott el – az energiarendszer legsebezhetőbb célpontjait listázzák. A fő cél az áramtermelés, a fűtési rendszerek, a vízellátás és a szennyvízhálózatok tönkretétele úgy, hogy az élet az ukrán városokban elviselhetetlenné váljon. Ahogy a dokumentum cinikusan fogalmaz: egyetlen áramtermelő egység megsemmisítése is „a lakosság életminőségének jelentős romlásához” vezet.
Ennek elérése érdekében az orosz anyag pontosan meghatározza a kulcsfontosságú infrastruktúra (hőerőművek, elektromos alállomások, vízszivattyú-állomások) kiiktatásához szükséges eszközöket, megnevezve a Geran típusú (4-es és 5-ös szériájú) sugárhajtású drónokat, valamint a hiperszonikus és cirkálórakétákat. A jelentés külön megjegyzi, hogy az ukrán vízellátási, szennyvíz- és fűtési rendszerek alapjait érő csapások „nagymértékű válságot okoznának a települési infrastruktúrában”.
Több európai diplomata és biztonsági tisztviselő – akik ismerik az iratok tartalmát – arról számolt be, hogy azokat valószínűleg az orosz hadsereg vagy a hírszerző szolgálatok elemző egységei készítették. Hozzátették: hasonló tervek másolatai a korábbi években már forgalomban voltak Ukrajnában. Idén azonban egyértelműnek tűnik, hogy Oroszország a gyakorlatban is megvalósítja ezeket az elképzeléseket.
Az elmúlt időszakban orosz csapások érték a kijevi régió három nagy erőművét – a 4-es és az 5-ös számú hőerőművet (TPP), valamint a Tripilszkaja hőerőművet –, továbbá azt a hatalmas elektromos alállomást, amely az ország két fő atomerőművéből szállítja az áramot a fővárosba. Ezek a létesítmények, akárcsak a „Kijevi Energiagyűrű” részét képező, az ország különböző pontjairól áramot továbbító egyéb alállomások, mind célkeresztben vannak.
Ha az orosz terv sikerrel jár, az humanitárius katasztrófával fenyegetheti a hárommillió lakosú ukrán fővárost. A dokumentum előrejelzése szerint a támadások a téli időszakban kiiktathatják Kijev tervezett áramellátásának több mint kilencven százalékát, ami sötétségbe és fagyba taszítaná a várost. Szakértők szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén az áramkimaradások akár napi húsz órán át is tarthatnak, amíg a szakemberek meg nem javítják a sérült berendezéseket.
A Kreml számára ez nem véletlen mellékhatás, hanem tudatos döntés. Ahogy a frontvonalak befagynak, Oroszország egyre inkább a civil lakosság megbüntetésének stratégiája felé fordul.
„Tavaly valóban a katasztrófa szélén táncoltunk” – fogalmazott Volodimir Feszenko ukrán politológus. „Idén azonban még nagyobb a kockázat, az infrastruktúra elpusztítására vonatkozó orosz terv pedig teljesen reális. Nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy Oroszország megpróbál végleg megtörni minket ezen a télen.”
A szakértők szerint ha a Kreml a háború korábbi szakaszaiban még hitt is a tiszta katonai győzelem lehetőségében, mára feladta ezt az illúziót, és az ország elfoglalása helyett Ukrajna maradék infrastruktúrájának és hátországának elpusztítására összpontosít – írta az Unian.
