Ukrajna növekvő bizonytalansággal kénytelen szembenézni az Oroszországgal szembeni háború fenntarthatóságát illetően, miután Donald Trump amerikai elnök legutóbbi lépései kétségessé tették Washington mint legfontosabb szövetséges megbízhatóságát. Trump és Vlagyimir Putyin megállapodása a szankciók enyhítéséről a globális dízelellátás érdekében, valamint az amerikai hírszerzési információk átadásának visszafogása komoly nyomás alá helyezi az ukrán vezetést a tél közeledtével.
A megemelkedett dízelárak – amelyek elengedhetetlenek a szállítmányozáshoz és a mezőgazdasági termeléshez – a gazdaság egészében felhajtják a költségeket és növelik az inflációt. A novemberi amerikai félidős választások közeledtével Trumpon jelentős a nyomás, hogy mérsékelje a belföldi üzemanyagárakat.
Szakértők szerint azonban a dízelmegállapodás Oroszország számára mindössze elenyésző pénzügyi hasznot hajt, a globális energiaárakat pedig nem mozdítja el érdemben. Politikai következményei jóval súlyosabbak lehetnek: megerősíthetik a Kreml azon meggyőződését, hogy engedményeket tud kicsikarni Washingtontól anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötnie Ukrajna ügyében.
„Oroszország fő nyeresége politikai jellegű: Trump döntése enyhíti a szankciós nyomást és kikezdi a nyugati egységet” – fogalmazott Szergej Alekszasenko közgazdász, a NEST Központ vezető kutatója.
Jelképes piaci hatás, komoly politikai hozadék
A megállapodás értelmében Oroszország 4,8 millió tonna dízelt juttat el a világpiacra, ami hozzávetőleg tíz napnyi amerikai belföldi fogyasztásnak vagy nagyjából egyetlen nap globális keresletének felel meg. Elemzők szerint ez a mennyiség aligha gyakorol érdemi hatást az árakra.
„Meg sem karcolja a felszínt, ez elenyészően kevés” – értékelte a helyzetet Neil Atkinson, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) olajipari és piaci részlegének korábbi vezetője.
Alekszasenko számításai szerint az ütemezett egyezség első szakasza – amely 1,8 millió tonna dízelolajra vonatkozik – mintegy 1,25 milliárd dolláros többletbevételt hozhat három hónap alatt, ami Oroszország adott időszaki áruexport-bevételeinek nagyjából 1 százaléka. Az orosz szövetségi költségvetés szempontjából ez havi 30 millió dollárnál is kevesebb többletet jelent, ami a havi bevételek 0,07 százalékát sem éri el.
A megállapodás így érdemben nem erősíti Moszkva katonai költségvetését. A Kreml elsődleges haszna politikai természetű: anélkül sikerült lazítani a szankciós szorításon és megosztani a nyugati szövetséget, hogy Putyinnak bármilyen engedményt kellett volna tennie Ukrajna kapcsán. A piacra kerülő orosz dízel emellett rövid távon nem elegendő ahhoz, hogy érezhetően mérsékelje a fogyasztói árakat.
„Jelenleg a háború fenntartása Putyin legfőbb prioritása, és kész tovább növelni a katonai kiadásokat, még akkor is, ha ez az összes többi költségvetési tétel visszavágásával jár” – fűzte hozzá Alekszasenko, utalva a 2027-es orosz költségvetési tervezetre.
Súlyos következmények Kijev számára
„Ahelyett, hogy megegyezésre ösztönözne, ez a megállapodás inkább azt a meggyőződést erősíti Moszkvában, hogy a folyamatos nyomásgyakorlással újabb nyugati engedmények érhetők el” – hangsúlyozta Maria Sznyegovaja, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) vezető munkatársa.
Volodimir Zelenszkij brüsszeli sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a dízelegyezség veszélyes precedenst teremthet a büntetőintézkedések további lazítására. Kiemelte: az alternatívák kiépítésére tett kísérletek ellenére Ukrajna továbbra is az amerikai katonai technológiára és hírszerzési adatokra támaszkodik.
„A gázvita után feloldják a szankciókat, majd valami másra hivatkozva ismét engedményt tesznek. Aztán mindez átterjed a bankrendszerre, egyes magánszemélyekre és a vegyiparra is” – figyelmeztetett az ukrán elnök.
A napokban látott napvilágot a hír, miszerint Ukrajnában korlátozták a SpaceX Starshield nevű, katonai célú hálózatának elérését. Elon Musk, a vállalat vezetője a közösségi oldalán úgy fogalmazott: a rendszer esetleges korlátozásáért végső soron az Egyesült Államok kormánya és az elnök felel.
A beszámolók szerint a korlátozásra vonatkozó utasítás közvetlenül a Fehér Házból érkezett, amit három, az ügyet ismerő tisztségviselő is megerősített. A Fehér Ház egyelőre nem válaszolt a megkeresésekre.
A korlátozások azonnal éreztették hatásukat a harctéren: az adatátviteli sebesség visszafogása miatt az ukrán erők több orosz drónt nem tudtak megsemmisíteni. Ezen a héten ráadásul a partnerektől sem érkezett előzetes riasztás a közeledő ballisztikus rakétákról, ami ukrán illetékesek szerint polgári áldozatokhoz vezetett.
Szerhij Derkacs, Ukrajna helyreállításért, infrastruktúráért és közlekedésért felelős első miniszterhelyettese szerint a Starshield korlátozása felbátorította az orosz hadvezetést:
„Mivel az Egyesült Államok visszafogja a rendszerek használatát a harctéren, Oroszország úgy érzi, eljött az ideje, hogy még nagyobb károkat és szenvedést okozzon Ukrajna polgári infrastruktúrájának” – nyilatkozta Derkacs. Az orosz hatóságok nem reagáltak a megkeresésekre.
Politikai és katonai csapás a koalícióra
Sznyegovaja értékelése szerint a dízelmegállapodás politikai és morális csapást jelent Ukrajna és a nyugati koalíció számára. Az amerikai szankciók alóli, 2027 áprilisáig tartó mentesség a kezdetben bejelentett mennyiségen túl is lendületet adhat az orosz üzemanyagexportnak, ami hosszabb távon növelheti Moszkva bevételeit.
„Amennyiben a Fehér Ház a katonai és hírszerzési támogatást arra használja fel, hogy korlátozza az ukrán válaszcsapásokat, annak sokkal súlyosabb következményei lehetnek” – mutatott rá az elemző, emlékeztetve arra, hogy az orosz finomítók elleni ukrán támadások korábban érzékeny gazdasági veszteségeket okoztak Oroszországnak.
A dízelmegállapodás tovább rombolja Washington közvetítői hitelességét Kijev és az európai szövetségesek szemében, mivel anélkül látszik jutalmazni Moszkvát, hogy érdemi garanciákat kapna, miközben folyamatosan nő az Ukrajnára nehezedő nyomás.
A fő nehézséget az jelenti, hogy Európa és Ukrajna katonai önállóságának megteremtése rövid távon szinte lehetetlen, és a kontinens csak lassan építi ki a szükséges védelmi képességeket.
„A háború kitörése után Ukrajna és európai partnerei továbbra is nagymértékben függenek az Egyesült Államoktól olyan kritikus képességek terén, mint a hírszerzés és a légvédelem. Ezeket a hiányosságokat pedig a jelenlegi washingtoni adminisztráció hivatali ideje alatt aligha lehet teljesen felszámolni” – hangsúlyozták az elemzők a CNBC-nek.
