Továbbra is feszült a helyzet az orosz–ukrán háborúban, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a felek megállapodtak az energetikai létesítmények elleni támadások felfüggesztésében. A
Az ukrán vezetés azonban azt állítja, hogy Oroszország röviddel a bejelentés után megszegte a tűzszünetet, és súlyos csapást mért egy harkivi hőerőműre. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a megállapodás egyértelmű megsértésével vádolta Moszkvát. Trump felszólította a háborúban álló feleket, hogy tartsák be a vállalásukat, a korlátozott tűzszünet tényleges érvényesülése azonban továbbra is bizonytalan.
A diplomáciai feszültséget tovább növeli Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólagos dízelüzletének ügye. Ez az ügy az amerikai–ukrán tárgyalásokra is rányomta a bélyegét: a Miamiban tartott egyeztetések feszültté váltak. Az orosz energiahordozók kereskedelmének kérdése különösen érzékeny, mivel a nyugati országok a háború kezdete óta szankciókkal igyekeznek korlátozni Moszkva bevételeit. Az orosz dízel vásárlásának terve ezért az Egyesült Államokban is bírálatokat váltott ki, még Trump saját politikai táborában is.
A háború lezárására irányuló diplomáciai erőfeszítések mellett továbbra is folytatódnak a katonai műveletek. Az ukrán és az orosz fél kölcsönösen támadja egymás célpontjait, miközben az energetikai infrastruktúra védelme és a lakosság ellátása továbbra is kiemelt kérdés. Az amerikai elnök által bejelentett korlátozott tűzszünet önmagában még nem jelent átfogó békemegállapodást, és egyelőre nem világos, hogy a felek képesek lesznek-e tartósan betartani a vállalásaikat.
Az Európai Unió és a nyugati szövetségesek számára a fejlemények ismét felvetik a kérdést, miként lehet egyszerre előmozdítani a béketárgyalásokat és fenntartani az Oroszországra nehezedő nyomást. A következő időszakban ezért különösen fontos lesz, hogy a bejelentett tűzszünetből lesz-e ténylegesen betartott megállapodás, és sikerül-e megakadályozni az energetikai létesítmények elleni további támadásokat - írja a foucs.de.
