Vlagyimir Putyin soha nem látott intenzitású légicsapásokkal zúzza szét az ukrán energetikai és kritikus infrastruktúrát, amire Kijev az elfogórakéták hiánya miatt egyre nehezebben tud reagálni. Eközben Ukrajnának egy másik, ugyanilyen súlyos fronton is helyt kell állnia: a drámai mértékű költségvetési és védelmi hiánnyal, amelynek áthidalásához sürgősen nemzetközi gyorssegélyekre és fájdalmas belföldi megszorításokra van szükség.
Vlagyimir Putyin folyamatos, gyilkos drón- és rakétahullámokkal fokozza a nyomást Ukrajnára, városokat, hidakat, kikötőket és gyárakat rombolva le. A légvédelem és a vadászgépek hiánya miatt Kijev egyre nehezebben birkózik meg a növekvő számú orosz eszközzel – és az ukrán vezetés problémái nem merülnek ki a légtérvédelemben.
Szergij Koreckij miniszterelnök ezen a héten újságíróknak elmondta: Ukrajna idén 27 milliárd dolláros védelmi hiánnyal néz szembe. Ebből mintegy 7 milliárd dollárt remélnek belföldi forrásokból előteremteni, a fennmaradó összegre pedig nemzetközi partnereket keresnek. A helyzetet nehezíti, hogy az EU-finanszírozás egy része továbbra is azokhoz a reformokhoz kötött, amelyeket a parlamentnek még el kell fogadnia, míg más szövetségesek egyelőre nem pótolták a hiányzó összegeket.
Oroszország a héten egyetlen éjszaka alatt több mint 190 rakétát és drónt lőtt ki egy országos támadássorozat során, amely kifejezetten az energetikai infrastruktúrát vette célba, súlyos áramszüneteket okozva többek között Kijevben is.
„Nyár óta gyakorlatilag nem volt olyan nap, hogy az ellenség ne támadta volna az energetikai infrastruktúrát, de ilyen mértékű és intenzitású támadásra az elmúlt fűtési szezon vége óta nem került sor” – nyilatkozta szerdán Koreckij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismételten felszólította a szövetségeseket a légvédelem megerősítésére. „Minden egyes elfogórakéta életeket ment” – hangsúlyozta. „Minél közelebb vagyunk a télhez, annál nagyobb szükségünk van ezekre a rendszerekre. Mindent meg kell tennünk, hogy Oroszország ballisztikus- és drónterror-stratégiája ne járjon sikerrel.”
Adóemelés és szigorú megszorítások jöhetnek
Az elmúlt hetekben az orosz hadsereg szinte folyamatos riadókészültségben tartja az ukrán városokat. A vasutak, erőművek és gyárak elleni csapások súlyosan érintik a gazdaságot, és tovább növelik a közpénzügyekre nehezedő nyomást. A kormány már az adóemeléseket is fontolgatja a védelmi hiány áthidalása érdekében.
„Az adóemelés soha nem ideális, de háború idején nem engedhetjük meg magunknak a populizmus luxusát, vagy azt a látszatot, hogy elkerülhetjük a lakosság terhelését” – mondta Olekszandra Mironenko, a Center for Economic Strategy (Gazdaságstratégiai Központ) közgazdásza.
Koreckij figyelmeztetett: pénz nélkül Ukrajna nem lesz képes fenntartani az ellenállást. Kijevnek azonnali készpénzre van szüksége ahhoz, hogy előre megrendelhesse a jövőre esedékes fegyvereket és lőszereket. „Ez különösen a nagy hatótávolságú drónokra vonatkozik – vagyis arra a képességünkre, hogy visszavigyük a háborút oda, ahonnan elindították. Ez egy kritikus szükséglet” – tette hozzá a miniszterelnök. Kifejtette, hogy a kormánynak át kell alakítania a kiadásait: szigorú megszorításokra és a nem prioritást élvező projektek elhalasztására lesz szükség, hogy biztosítsák a katonák zsoldját, a védelmet, a nyugdíjakat, valamint a tanárok és orvosok bérét.
Oroszország is érzi a háború gazdasági súlyát
Ugyanakkor a háború pénzügyi terhe Moszkvát is sújtja, jóllehet a nagyobb orosz gazdaság és a szélesebb adóztatási mozgástér tompítja a hatásokat. A szövetségi költségvetés hiánya az év első felében így is elérte az 5,8 billió rubelt (körülbelül 60,4 milliárd eurót). A Reuters jelentése szerint Oroszország 2027-ben 17,1 billió rubelt tervez védelemre költeni, ami 27 százalékos ugrás a korábbi tervekhez képest, és az összes költségvetési kiadás több mint egyharmadát teszi ki.
Eközben a Kreml kénytelen volt csökkenteni a jövő évi olaj- és gázbevételekre vonatkozó becsléseit, mivel az orosz finomítók és energetikai infrastruktúra elleni ukrán bombázások jelentős pusztítást végeztek a termelésben. Ukrán becslések szerint az orosz hadsereg már több mint 1,5 millió áldozatot szenvedett a háborúban, Vlagyimir Putyin pedig a héten 2,4 millió főre emelte a fegyveres erők engedélyezett létszámát.
A pénzügyi válság ellenére az ukrán hadsereg továbbra is képes fájdalmas csapásokat mérni. Múlt héten arról számoltak be, hogy a Vivaldi hadművelet keretében visszaszorították az orosz erőket a keleti front egy részén, és több mint 250 foglyot ejtettek, Kijev pedig továbbra is komoly összegeket fektet a saját gyártású nagy hatótávolságú drónokba.
Brüsszelre hárul a fizetési nyomás
Miután az Egyesült Államok – Donald Trump visszatérése után – leállította a legtöbb új segélyt, a finanszírozási nyomás szinte teljes egészében az európai szövetségesekre hárult. Az EU jelenleg egy 90 milliárd eurós hitel részleteit utalja, de Kijev a folyamatok felgyorsítását kéri. „A forrásokra már idén ősszel szükség van, különösen az ellenség által tervezett mozgósítás miatt” – figyelmeztetett Jevgenyij Hmara védelmi miniszter.
Brüsszel azonban ragaszkodik hozzá, hogy a kijevi parlament (Verhovna Rada) először fejezze be azokat a reformokat, amelyek az ország EU-csatlakozási folyamatának részét képezik. „Ahogy a Rada reformjai haladnak, úgy érkezik egyre több költségvetési támogatás. Ebben a naptári évben még 37 milliárd euró áll rendelkezésünkre” – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy nemrégiben tartott találkozó után. Kijev eközben egyre hangosabban követeli a nyugati bankokban befagyasztott, mintegy 200 milliárd eurónyi orosz jegybanki vagyon felhasználását. „Arra van szükségünk, hogy barátaink, az európai politikusok elég bátrak legyenek megtenni ezeket a lépéseket” – fogalmazott Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter – írja a Politico.
A jövő év kilátásai még borúsabbak. Marcsenko a brüsszeli donoroknak elmondta, hogy Ukrajnának 2027-ben 52,6 milliárd dollárnyi segélyre lesz szüksége, amelyből mintegy 32,6 milliárd dollár továbbra is fedezetlen. „Ha nincs nemzetközi segély, akkor minden nagyon rossz lesz” – összegzett Mironenko közgazdász. „Ha nincs készpénz a számláinkon, nem lesz miből kifizetni a katonai béreket és a nyugdíjakat.”
