Oroszország az ukrán és a belarusz határ közelében új, titkos drónindító állásokat épített ki, amelyek közül több már a NATO területét is elérhető távolságba helyezi.
Egy friss vizsgálat szerint legalább tíz olyan oroszországi helyszínt azonosítottak, ahol modern, nagy hatótávolságú támadó drónok indítására alkalmas létesítményeket hoztak létre. Az elemzés műholdfelvételekre, kiszivárgott dokumentumokra és a drónokra szakosodott DroneSec hírszerzési vállalat adataira támaszkodik, írja a Telegraph.
A feltárt helyszíneken összesen legalább 59 új indítósínt alakítottak ki. Ezek egy része már meglévő katonai támaszpontokon vagy repülőtereken található, másokat azonban Oroszország újonnan, vidéki területeken hozott létre. Különösen figyelemre méltó, hogy körülbelül húsz indítósín a szokásosnál hosszabbnak tűnik, ami arra utalhat, hogy ezekről nagyobb és erősebb drónokat is képesek lehetnek indítani.
A fejlesztések hátterében az orosz drónflotta folyamatos korszerűsítése áll. Moszkva az iráni Sahíd-rendszeren alapuló drónokat továbbfejlesztette, és olyan új változatokat is létrehozott, amelyek sugárhajtóművel működnek. Ezek egyes változatai a beszámolók szerint akár mintegy 1000 kilométeres távolságban lévő célpontokat is elérhetnek. Ez jelentősen megnöveli azoknak a területeknek a körét, amelyek az új indítóállásokból támadhatóvá válhatnak.
A hatótávolság miatt már nemcsak ukrajnai célpontok kerülhetnek veszélybe. Több új oroszországi állásból Lengyelország egyes részei, sőt a beszámoló szerint Varsó is elérhető lehet. Ez komoly aggodalmat kelt a NATO-tagállamokban, bár a rendelkezésre álló információk alapján nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország közvetlen támadást tervezne a szövetség valamely tagja ellen.
A NATO-ban ugyanakkor attól tartanak, hogy Oroszország a jövőben akár provokációkra is felhasználhatja az új képességeket. Európai és amerikai hírszerzési tisztviselők szerint nem zárható ki például kritikus lengyel infrastruktúra elleni rakéta- vagy dróntámadás, illetve olyan megtévesztő művelet sem, amelynek célja az lenne, hogy egy esetleges támadásért Ukrajnát tegyék felelőssé.
A jelek szerint az új bázisok egy része már nem pusztán előkészületként szolgál. Nyílt forrásból származó repülési adatok alapján a tíz azonosított helyszín közül hetet már felhasználhattak a Kijev elleni közelmúltbeli orosz dróntámadások során. A határhoz közelebb fekvő indítóállások egyik fontos előnye, hogy lerövidítik a drónok repülési útvonalát, ezáltal pedig megnehezíthetik az ukrán légvédelem számára az elfogásukat.
A fejlemény azt mutatja, hogy Oroszország nemcsak a drónok számának növelésére törekszik, hanem azok indítási infrastruktúráját is átalakítja. A NATO keleti szárnyának közelében létrehozott új állások ezért hosszabb távon nemcsak az ukrajnai háború szempontjából lehetnek jelentősek, hanem Európa biztonsági helyzetére is hatással lehetnek.
