Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök holnap, azaz július 28-án Washingtonban találkoznak, hogy megvitassák az Oroszországgal folytatott háború lezárását célzó legfrissebb béketárgyalási erőfeszítéseket. A két politikus nagy utat tett meg tavaly február óta. A változások okairól, a jelenlegi szándékokról Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő beszélt a Magyar Hírlap számára.
A két elnök sokadszor beszélget majd személyesen, és Trump már egészen másként viszonyul Zelenszkijhez, mint az emlékezetes 2025. február 18-i Fehér Ház-i egyeztetésen, amelyen feszült hangulatban kioktatta az ukrán elnököt.
– Az egyértelmű, hogy a személyes találkozójuk egy jelentős változásra utal Trump politikájában – szögezte le Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő. – Az nem teljesen egyértelmű, hogy milyen tényleges eredményekkel járhat ez a találkozó Ukrajna számára. A tárgyalás előzményeként Ukrajna megtámadott egy iráni tankert a Kaszpi-tengeren, ezzel nyilvánvalóan Trump felé igyekszik egy gesztust tenni. Azt nem szabad elfelejteni, hogy a sokat emlegetett Patriot-gyártás és az egyéb amerikai katonai segítség egyáltalán nem biztos, mert az iráni háborúban az Egyesült Államok készletei egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve, a Patriot-rakétáinak negyven százalékát is elveszthette már, amelyek pótlása évekig tarthat. Ebben a helyzetben Ukrajna, amelynek nagy szüksége lenne légvédelmi rakétákra és egyéb eszközökre, és nem csak arra a hírszerzési támogatásra, amelyet az Egyesült Államok most is biztosít számára, egy nagyon nehéz helyzetben találhatja magát, mert ígéreteket kaphat, de arra nagyon kicsi az esély, hogy tényleges segítség is érkezzen Amerikából, hiába fizetné ki az Európai Unió.
– Zelenszkij politikai értelemben egyre nehezebb helyzetben van, hiszen népszerűsége otthon már nem vitathatatlan. Számára az a fontosabb, hogy ezzel a találkozóval esetleg javítson a hazai megítélésén, vagy a konkrét fegyvervásárlás, valamilyen katonai egyezmény megkötése a lényegesebb?
– Szerintem mind a kettő egyszerre. Ukrajna számára elengedhetetlen, hpgy fegyverek érkezzenek, különösen akkor, amikor Zelenszkij arról beszél, hogy Észak-Korea is adhat át ballisztikus rakétákat Oroszországnak. Viszont a védelmi miniszter, Fedorov leváltása után kirobbant, lassan két hete tartó tüntetések komoly nyomást helyeznek rá. A megmozdulások mögött erős nyugati erők húzódnak meg, hiszen mind Európában, mind az Egyesült Államokban sokan arról beszélnek, hogy Fedorov jelenti a garanciát a háború folytatásához. Ebben a helyzetben a katonai segítség mellett politikai támogatásra is szüksége van.
– Trump ma már korántsem annyira békülékeny Putyinnal, mint a tavalyi alaszkai találkozójuk során volt. Mi lehet az ő célja a találkozóval?
– Nagyon sokan az amerikai külpolitikát nemzetállami megközelítésből tekintik, de ez korán sincs így. Az amerikai külpolitikai lépések mögött gyakorta nem az állami érdekek, hanem érdekcsoportok elképzelései jelennek meg. Ezek a lobbik mindent elkövettek, hogy Trump és Putyin között ne jöjjön létre közvetlen kapcsolat, ezért ült be Putyin Trump autójába Anchorage-ban. Az ott megkötött megállapodásokat a neokonzervatívok csoportja azóta folyamatosan gáncsolta, és ennek eredményeként mára elmondható, hogy az anchorage-i szellem halott. Az a kedvezőbb hozzáállás, amelyet az amerikai kormányzat, és személyesen Donald Trump mutatott az orosz-ukrán háború irányába, az megszűnt. Az Egyesült Államok gyakorlatilag visszatért ahhoz a helyzethez, amelyben Joe Biden alatt volt, amikor egyértelműen Oroszország stratégiai legyőzése volt a célja.
