A nyár egyik leghevesebb csapásváltása zajlott le Oroszország és Ukrajna között. Moszkva szerint az ukrán hadsereg egyetlen nap alatt 678 merev szárnyú drónt és két nagy hatótávolságú Neptun–MD rakétát indított orosz célpontok ellen, amelyek túlnyomó részét a légvédelem megsemmisítette – írta a Kommerszant az orosz védelmi minisztérium közlésére hivatkozva. Az orosz haditengerészet emellett két ukrán személyzet nélküli vízi jármű megsemmisítéséről is beszámolt a Fekete-tengeren.
A nagyszabású ukrán támadást követően Oroszország az egyik legnagyobb idei légicsapását hajtotta végre Ukrajna ellen. Az ukrán hatóságok szerint Kijevet és környékét mintegy 41 rakéta és 125 drón támadta, a főváros több kerületében lakóépületek és ipari létesítmények rongálódtak meg, legalább egy ember meghalt és többen megsérültek. Az ukrán légierő közlése szerint a légvédelem a rakéták és drónok jelentős részét elfogta.
Az orosz védelmi minisztérium ezzel párhuzamosan azt állította, hogy csapásokat mért Ukrajna üzemanyag- és energiaipari, valamint közlekedési infrastruktúrájára, továbbá nagy hatótávolságú drónok összeszerelő és tároló létesítményeire, illetve az ukrán hadsereg által használt logisztikai központokra és ideiglenes állásaira. A közlemény szerint összesen 149 térségben hajtottak végre támadásokat.
Kijev ugyanakkor arról számolt be, hogy még a július 18-ról 19-re virradó éjszaka sikeres mélységi csapásokat hajtott végre az orosz hátországban. Volodimir Zelenszkij szerint Moszkva térségében és a Tambovi területen olyan logisztikai raktárakat értek találatok, amelyeket dróngyártáshoz szükséges alkatrészek és navigációs rendszerek tárolására használtak. Ukrán közlések szerint olajipari létesítmények és tengeri logisztikai célpontok is a támadások célkeresztjébe kerültek.
A két fél beszámolói egymástól függetlenül nem ellenőrizhetők, ugyanakkor jól mutatják, hogy a háborúban egyre nagyobb szerepet kapnak a mélységi dróncsapások és a stratégiai infrastruktúra elleni támadások. Az elmúlt napok eseményei alapján mind Moszkva, mind Kijev igyekszik a másik fél logisztikai, energetikai és hadiipari kapacitásait gyengíteni, miközben a frontvonalaktól több száz kilométerre fekvő célpontok is rendszeresen támadás alá kerülnek.
