Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszországgal vívott háború kimenetelést immár nem a szárazföldi vagy a tengeri hadviselés, hanem „az égbolton zajló csata” dönti el.
Zelenszkij, aki az ankarai NATO-csúcs előtt nyilatkozott a Financial Timesnak, a londoni üzleti napilap keddi kiadásában megjelent interjúban kijelentette: Ukrajnának már sikerült megakadályoznia az orosz fegyveres erők győzelmét a szárazföldön, és jórészt kiszorította az orosz hadiflottát a Fekete-tenger nyugati medencéjéből, így a légtér vált a meghatározó jelentőségű hadműveleti helyszínné.
Hozzátette: a légi hadviselésben sokkal kevésbé fontos tényező, hogy a háborúban álló országok közül melyiknek nagyobb a területe.
Az ukrán államfő elmondta: szombaton beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, aki azt mondta neki, hogy Ukrajna „nagyon jól teljesít” a nagy hatótávolságú drónokkal folytatott hadviselésben.
Arra a kérdésre, hogy Trump most már szilárdan Ukrajna oldalára állt-e, Zelenszkij úgy fogalmazott: az amerikai elnök „új megvilágításban” szemléli a háborút, és azon az oldalon akar állni, ahol sikert lát.
„Ez sok mindenhez kötődik: nem csupán az ő személyiségéhez, hanem a közelgő (amerikai kongresszusi időközi) választásokhoz, az ő saját státusához, és a háború befejezésének módozatairól alkotott elképzeléseihez is” – mondta az ukrán elnök.
A Financial Times felidézi Donald Trump hétfői sajtónyilatkozatát, amelyben az amerikai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy „kezdünk sokkal közelebb jutni a háború végéhez, mint ahogy azt sokan gondolnák”.
Trump hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök és „most már” Volodimir Zelenszkij is szeretne véget vetni a háborúnak.
A Financial Timesnak adott interjúban Zelenszkij kijelentette: átalakította a konfliktus jellegét az a tény, hogy Ukrajna képes önállóan nagy hatótávolságú drónok előállítására és bevetésére, mivel ez lehetővé teszi az egyre nagyobb mélységű csapásmérést az orosz katonai és energiaipari létesítmények ellen.
Hozzátette ugyanakkor: Ukrajna fő gyengesége a ballisztikus rakéták elleni védelem.
Ukrajnának vannak amerikai Patriot és francia SAMP/T légvédelmi rendszerei, amelyek alkalmasak ballisztikus rakéták lelövésére, de az ezekhez szükséges rakétákból rendkívül szűkös a készlet. Zelenszkij szerint ez a hadászati sebezhetőség ahhoz a döntéshez köthető, amelynek alapján Ukrajna nyugati és orosz biztonsági garanciavállalások fejében az 1990-es években feladta nukleáris arzenálját.
Az ukrán elnök szerint nukleáris fegyverek nélkül Ukrajna „már nem tagja annak a klubnak, amely ellen mások félnek támadást indítani”.
Zelenszkij kijelentette: az ankarai NATO-csúcson arra kéri majd a szövetség tagjait, hogy nyújtsanak segítséget Ukrajnának a ballisztikus rakéták elleni saját védelmi rendszerek kiépítéséhez, például úgy, hogy Ukrajna licenc alapján maga gyárthatna Patriot ütegeket.
„Évek óta szorgalmazom ezt az ügyet; pozitív jelzésre várunk az Egyesült Államoktól” – fogalmazott.
Az ukrán elnök szerint Ukrajna addig is fokozza a mélységi dróntámadásokat Oroszország ellen.
Hozzátette: a Moszkva és Szentpétervár elleni nagyszabású, folyamatos dróntámadások előbb-utóbb számításainak átgondolására késztetik Putyint.
„Majd amikor nem száz, hanem ezer drón tart Moszkva felé, abból érteni fog” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán államfő szerint egy ilyen helyzetben tanácsadói azt fogják javasolni Putyinnak, hogy vonuljon vissza „valahova az Urál mögé”.
„Minél távolabb van Putyin Moszkvától, annál közelebb lesz a háború vége” – tette hozzá.
