Miért nem süllyednek el az orosz hajók az ukrán csapások után?

A védelmi erők azért nem süllyesztenek el orosz hajókat támadások során, mert nincs rá lehetőségük. Ezt Andrij Rizsenko, az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészetének első rangú tartalékos kapitánya, vezérkari főnök-helyettese (2004–2020) nyilatkozta a Radio NV adásában, a krími nagy orosz partraszálló hajók elleni ukrán támadásokról kommentálva.

„Ha lett volna rá lehetőség, akkor elsüllyesztették volna, mint a többit. Egyszerűen fogalmazva, ahhoz, hogy elsüllyesszék, cirkálórakétákra vagy ATACMS rakétákra van szükség. Ha egy ilyen rakéta eltalál egy ilyen hajót, akkor természetesen a fenékre zuhan. És nincsenek ilyenek, ahogy én értem. Vagy nagyon korlátozott számban vannak, vagy talán más létesítményekben tartják őket. Ezért használnak drónokat. Van belőlük elég” – mondta Rizsenko.

Hozzátette, hogy a drónok sajátossága, hogy viszonylag kis méretű robbanófejet tudnak hordozni. További probléma, hogy a drónok egy tárgyra mérnek csapást.

„Vagyis, amikor egy tárgyat eltalálnak, közvetlenül kontakt robbanás történik. Általános szabály, hogy egy ilyen robbanás kárt okoz a tárgyban. De ez a kár nem maximális. A leghatékonyabbnak az áthatoló robbanást tekintik. Amikor a rakéta a hajó belsejébe repül, és ott robban fel. De azzal csapunk be, ami a fegyvertárunkban van” – tette hozzá Rizsenko.

Elmagyarázta, hogy az ilyen csapásoknak is megvan a maguk hatása, kárt okozva az orosz hajókban. A szakértő szerint azonban Oroszország nem sok időt tölt hajóinak helyreállításával az ilyen támadások után.

„Azt hiszem, órákba vagy napokba telne, mire összehegesztünk némi kárt ott. Valóban lehet, hogy az elektronika sérült, de az olyan hajókon, mint a 1171-es vagy a 775-ös, ebből nagyon kevés van. Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy ezek a hajók már, nos, legalább több mint 40 évesek, a Jamal pedig, azt hiszem, már 60 alatt van. Akkoriban, amikor ezeket építették, az „elektronika” szó nem volt olyan gyakori, mint most” – magyarázta Rizsenko.

Ennek ellenére szerinte Ukrajnának folytatnia kell az ilyen támadásokat, mivel az ilyen hajók jelenléte veszélyt jelent a partraszállási műveletek végrehajtására és a logisztikai feladatok teljesítésére.

„Folytatnunk kell a munkát, értékelnünk kell a csapások eredményeit, folytatnunk kell a csapások végrehajtását, folyamatos feszültség alatt kell tartanunk a Szevasztopolban és Novorosszijszkban lévő flottát. Hogy a lehető legkevesebb agresszív akciót próbálják végrehajtani ellenünk. Ez az általános helyzet” – jegyezte meg Rizsenko.

Megjegyezte az orosz légvédelem minőségét is. Rizsenko szerint Oroszország építette ki szinte a legsűrűbb légvédelmi rendszert a Krímben. És csak a moszkvai régióval tud versenyezni.

„Minden más egyszerűen messze elmarad az S-400-as és a Pancsir légvédelmi rakétarendszerek négyzetkilométerenkénti számát tekintve. Különösen, ha olyan létesítményeket vesszük, mint a szevasztopoli bázis, a novorosszijszki bázis, Kercs városa, a Krími híd. Általánosságban úgy gondolom, hogy a Krími híd a légvédelmi eszközökkel leginkább telített létesítmény, talán még az egész világon” – jegyezte meg Rizsenko.

Emlékeztetőül, a Védelmi Erők korábban sorozatos csapásmérő akciókat indítottak orosz hajók ellen a Krím félszigeten. Különösen április 19-én éjjel az ukrán védelmi minisztérium GUR különleges egységének, a „Szellemeknek” a harcosai támadtak meg két nagy orosz partraszálló hajót, a 775-ös „Jamal” és a 1171-es „Nikolai Filchenkov” projekteket.

Április 26-án éjjel az SZBU számos objektumot támadott a Krím területén . Köztük volt az orosz haditengerészet nagy partraszálló hajója, a Jamal, a Filcsenkov, valamint az Ivan Khurs felderítő hajó – írja az Unian.