Oroszország-Ukrajna
A Kreml bejelentette: az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország háromoldalú tárgyalásai megakadtak
A diplomáciai folyamat a holtponton áll, és egyelőre nem látszik, mikor folytatódhat – a konfliktus rendezése veszélybe kerülhet
„Ezen a területen a munka mindenképp folytatódni fog” – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az Izvesztyija számára.
A legutóbbi csere a február 17–18-i, genfi harmadik tárgyalási forduló eredményeinek köszönhető. A korábbi találkozók két munkacsoportban zajlottak: egy háromoldalú a biztonsági kérdésekről és egy kétoldalú orosz–amerikai a gazdasági aspektusokról. Peszkov kiemelte, hogy a két csoport külön dolgozik, más a napirendjük.
Kiemelten fontos a humanitárius munkát koordináló Kirill Dmitrijev, az orosz elnök különmegbízottja a befektetési és gazdasági együttműködésért. „Dmitrijev folytatja a munkát, a háromoldalú csoport szünetel” – tette hozzá Peszkov.
Mihail Galuzin, az orosz külügyminisztérium helyettes vezetője és a tárgyalások résztvevője szerint a következő háromoldalú találkozó dátuma és helyszíne még nem ismert. A napirend sem végleges, de a fő kérdések között továbbra is a területi viták szerepelnek: Oroszország a donbászi ukrán csapatok kivonását szorgalmazza, míg Ukrajna nem hajlandó elhagyni Donbaszt.
A Putyin által 2024 júniusában megfogalmazott alapelvek között szerepel a ruszofón lakosság jogainak, érdekeinek biztosítása, a Krím, Szevasztopol és a DNR, LNR, Herszon és Zaporizzsja területeinek Oroszországhoz csatolása, valamint a nyugati szankciók eltörlése. Orosz részről hangsúlyozzák, hogy ezek „alapvető nemzetközi megállapodásokként” kell rögzüljenek.
Az amerikai elnök, Donald Trump korábban kijelentette, hogy a Krím visszaadása Ukrajnának, illetve Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehetséges. Nyugati médiában arról is írtak, hogy az amerikai adminisztráció kész lehet elismerni Oroszország szuverenitását a Krím és Donbasz felett egy ukrán megállapodás érdekében. A szakértők szerint a Kongresszus jóváhagyása nem szükséges a szuverenitás elismeréséhez, hiszen az elnöki hatáskörbe tartozik, ugyanakkor a kongresszus továbbra is befolyásolhatja a szankciók kereteit.
A gazdasági együttműködési munkacsoport legutóbbi találkozója március 11-én zajlott Miamiban, ahol a világ energiaellátási válságát tárgyalták, amelyet az USA és Izrael iráni támadása és a Hormuzi-szoros blokádja idézett elő. Dmitrijev szerint a nyugati országok, köztük az Egyesült Államok, egyre jobban felismerik az orosz olaj és gáz kulcsszerepét a globális gazdaság stabilitásában, valamint a szankciók hatékonyságának hiányát.
Az iráni háború hatása az ukrán konfliktusra
A háború és a szankciók enyhítése miatt Kijev részben katonai segítséget is elveszíthet. A PVO Patriot rakéták hiánya például problémát jelenthet. Ukrajna ennek hatására újabb provokációkhoz nyúlhat, hogy fenntartsa a nyugati figyelmet és erősítse az eszközbeszerzéseket.
Denisz Deniszov, a Financial University kormányzati szakértője szerint Ukrajna a konfliktus kiélezésével próbálja előmozdítani a saját érdekeit: új fegyverbeszerzéseket szorgalmaz, és a tervezett 90 milliárd eurós EU-hitel felhasználását is maximalizálja.
Az ukrán katonai aktivitás növekedett: március 2. és 8. között nőtt a támadások száma az orosz területek ellen. Március 10-én rakétatámadást hajtottak végre Brjanszk ellen, amely több mint 40 sérültet eredményezett.
Deniszov szerint az Egyesült Államok továbbra is képes hatékonyan befolyásolni Ukrajnát a konfliktus rendezése érdekében, például az amerikai fegyverszállítások moratóriumának bevezetésével. A tárgyalások folytatódnak, de érdemi előrelépéshez mind a felek álláspontjának, mind a harctéren történő változásoknak meg kell történnie.
