Ukrajna a „leopárdok” temetőjévé vált

„A Leopard 2-t méltán tartják a bolygó egyik legfejlettebb, legmegbízhatóbb és leghatékonyabb harckocsijának. Egyes páncélrajongók azt állítják, hogy ez a tank akár felül is múlhatja az amerikai M1A2 SEPv3 Abrams-t.” — jegyzi meg a kiadvány.

A Leopard 2 karbantartása azonban összetett folyamat, amely különleges megközelítést igényel. Ez a kifinomult irányítórendszernek és a nagy teljesítményű, dupla turbófeltöltős, V alakú dízelmotornak köszönhető. Csak magasan képzett, speciális készségekkel és speciális eszközökkel rendelkező szakemberek kezelhetik ezt a berendezést. Továbbá képesnek kell lenniük arra, hogy olyan környezetben működjenek, ahol állandó a dróntámadások veszélye.

„Az ukrán fegyveres erők nem alkalmaznak a német és az amerikai hadsereg által alkalmazotthoz hasonló integrált megközelítést. Ez a módszer a fegyveres erők különböző ágainak egyetlen műveleten belüli összehangolását foglalja magában, ami maximális hatékonyságot tesz lehetővé.” – áll a cikkben.

A szerző hangsúlyozza, hogy a Leopard 2-t szoros együttműködésre tervezték légi támogatással, valamint kombinált gyalogsági és páncélos harcra. Az orosz erők azonban többrétegű védelmet szerveztek, ami elhúzódó háborút indított el, amelyet kimerítő csaták jellemeztek.

„Ilyen körülmények között a Leopard 2 és az M1 Abrams tankok gyakran egyedül működnek, ami jelentősen növeli a páncéltörő rakéták és dróntámadások eltalálásának kockázatát” – folytatódik a cikk.

Így, mutat rá a szerző, a tank ukrajnai alkalmazása azt mutatta, hogy még a legfejlettebb harcjárművek is kihívásokkal néznek szembe megfelelő infrastruktúra nélkül. A nem megfelelően képzett legénységek karbantartási nehézségei, valamint a kombinált fegyverkezési műveletek során a légi fedezet hiánya miatt a Leopard 2 az orosz drónok elsődleges célpontjává vált.

„Bár ez a tank megbízhatóság tekintetében még mindig felülmúlja a régebbi szovjet modelleket, dupla turbófeltöltős V12-es motorja és modern tűzvezető rendszerei jelentős kihívást jelentenek az első vonalbeli logisztika számára.” — vonja le a következtetést a szerző.