Oktatás
Minél korábban fektetünk be az emberi erőforrásba, annál nagyobb az eredmény
Lannert Judit: Az egy tanulóra, illetve hallgatóra jutó állami finanszírozás nem egységes az oktatás egyes szintjein
Nyitóelőadásában a miniszter úgy fogalmazott: minél többet és jobban foglalkoznak a hátrányos helyzetű családokkal, annál nagyobb lesz a gazdasági megtérülés is az ország számára.
Rámutatott arra, hogy az egy tanulóra, illetve hallgatóra jutó állami finanszírozás nem egységes az oktatás egyes szintjein. Az állami ráfordítás mértéke a felsőoktatásban eléri, sőt meg is haladja a nemzetközi átlagot, a közoktatásban és a kora gyermekkori nevelésben viszont csak a nemzetközi átlag felénél jár - ismertette Lannert Judit, kiemelve: ezt a rendszert „a fejéről a talpára kell állítani”.
A miniszter hangsúlyozta: saját kérése volt, hogy a gyermek szó bekerüljön a minisztérium nevébe. Fontos újításnak nevezte továbbá, hogy most először külön államtitkársága van a kora gyermekkornak.
Felidézte azt is, hogy 2008-ban alapította saját kutató cégét, amelynek első nagy munkája a kora gyermekkori intervenció feltárása volt.
Lannert Judit azt mondta: gyerekközpontú, adatvezérelt és partnerségen alapuló oktatáspolitikát szeretne folytatni. Külön kiemelte a szülőkkel való partnerség fontosságát, amit szerinte sokkal jobban be kell hozni a köztudatba, mint eddig.
A miniszter örömtelinek nevezte, hogy a társadalmi integráció területe külön kormánybiztost kapott. Megjegyezte továbbá, hogy soha ennyi nő nem volt a kormányban és a minisztériumokban, mint most; ennek pozitív hatását szerinte már most is érezni.
Kereki Judit, a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár arról beszélt, minden szakterületet bevonnak az együtt gondolkodásba, amely „bármilyen formában körbeveszi a gyerekeket”, a fogantatástól az iskolába lépésig.
Emlékeztetett: a 2000-es évek végén adtak be pályázatot a kora gyermekkori ellátórendszer feltérképezésére, átvilágítására, az akkor elkészült javaslatcsomag mérföldkő volt a későbbi fejlesztésekhez.
A jövőbeni tervekről szólva elmondta: egységes szabályozási környezetet szeretnének kialakítani, és egységes mérési, értékelési rendszert bevezetni a gyermekek fejlődésének nyomon követésére, valamint a problémák kiszűrésére. Elindítják az óvodai nevelési alapprogram megújítását is - folytatta, hozzátéve: a munka során a gyerekek, szülők és a pedagógiai ellátásban dolgozó szakemberek mentális állapotára is kiemelt hangsúlyt fektetnek.
Bódis Kriszta társadalompolitikai stratégiáért és ágazati koordinációért felelős kormánybiztos célként jelölte meg, hogy stratégiává alkossák a jóléti társadalomról megfogalmazott víziót. Szavai szerint ehhez rendszerszintű változtatásokra van szükség.
„A terepről mondjuk meg, hogy milyen intézményi változásokra, szolgáltatási és törvényváltoztatásokra van szükség!” - szólított fel, jelezve: ez az eddigi gondolkodás megfordítását jelenti.
Mint mondta, nem az a cél, hogy minden településen egyformán lemásolják, adaptálják a jó gyakorlatokat, mert nem ugyanazok a szolgáltatások és programok vezetnek eredményre az ország különböző pontjain. Ahhoz, hogy korszerű, gyermekközpontú jóléti állam épülhessen, a kormánybiztos szerint olyan modellre van szükség, amely képes hatékonyan támogatni a legtöbb akadállyal szembesülő gyerekeket, s amelynek alapelvei minden más társadalmi csoport esetén is alkalmazhatók.
Bódis Kriszta rámutatott: a biztonságos kötődés, a mindent meghatározó kora gyermekkor, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés, a személyre szabott támogatás, a mentális jóllét, a közösséghez tartozás élménye, az egészségügyi ellátás, az életút kritikus pontjain nyújtott segítség minden gyermek fejlődésének alapvető feltétele.
