A magyar felsőoktatás aranykorát éli

Varga-Bajusz Veronika köszöntőjében arról beszélt: a fiatalok tehetségének kibontakoztatásához olyan környezetre van szükség, mely inspirál, megtart és lehetőséget ad a fejlődésre. Eger pedig ilyen hely – tette hozzá. A város és Magyarország történelme között párhuzamot vonva rámutatott: Eger a „nemzet történetének sűrített lenyomata”, melyben évszázadok tapasztalata, küzdelme és megújulása él.

A vármegyeszékhely gazdag öröksége azonban nem csupán dicsőséges múlt, hanem élő felelősség – húzta alá jelezve: ezzel a hit, a tudás és a kultúra terén az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem méltó módon sáfárkodik. A városhoz hasonlóan az intézmény is a folytonosság egységét képviseli: a múlt értékeire építve formálja a jövőt – fogalmazott.

Szavai szerint ennek az egri egyetemnek méltósága van, mely az értékek, a tudás és a jövőbe vetett hit biztonságát adja. Az elmúlt évek fejlődése pedig világosan mutatja, hogy az intézmény nem csupán őrzi, de építi is ezt az örökséget. Rámutatott: a hallgatók száma 5 év alatt a másfélszeresére emelkedett, így ma már közel 9000 fiatal tanul az EKKE falai között.

Meghatározónak nevezte a több mint 4000 hallgató által választott egri pedagógusképzést, amely országosan is a legszínvonalasabbak közé tartozik. Az államtitkár emlékeztetett: az elmúlt években többmilliárd forint értékű fejlesztés valósult meg itt és az eredményeket a nemzetközi rangsorok is visszaigazolják. A fenntarthatóság terén az egyetem különösen figyelemreméltó teljesítményt nyújt, míg a szegénység felszámolásáért tett erőfeszítések vonatkozásában világszerte a legjobb 600 intézmény egyike.

Ugyanakkor „az eddig elért sikerekkel nem elégedhetünk meg, hiszen egy ilyen mély kulturális és vallási hagyományokra épülő város egyetemének fejlesztése nemzeti érdek” – jelentette ki Varga-Bajusz Veronika. Hangsúlyozta: ezért a kormány a jövőben is folytatja és erősíti az EKKE stabilitását és fejlődését szolgáló programok támogatását.

Kiemelte: az egri egyetem sikere nem szigetszerű és nem is szerencse, hiszen a kormány az elmúlt években szabadságot, autonómiát biztosított és vagyont, kiszámítható, hosszútávú finanszírozást, valamint a teljesítmény megbecsülését adta a felsőoktatási intézményeknek, ezzel dinamizmust, jövőképet és fejlődési pályát kínálva számukra. Az eredmény világos, egyértelmű és átfogó, így „hiába próbálják megtörni a magyar felsőoktatás lendületét, a rangsorokból is látszik: eredménytelenül teszik” – mondta.

Alátámasztják ezt a hallgatói elégedettségi mutatók éppúgy, mint az a tény, hogy immár harmadik éve több mint 100 ezer fiatal kezdi meg hazánkban egyetemi tanulmányait. A megújult egyetemeken 40 százalékkal nőtt a hallgatók száma és a képzési szerkezet is a jövőt szolgálja – sorolta. Különösen bíztató a pedagógusképzés erősödése: 3 év alatt több mint megduplázódott a felvettek száma, így mostanra meghaladta a 16 ezret. Ráadásul háromnegyedük állami ösztöndíjasként kezdte meg tanulmányait, azaz 15 ezerrel többen, mint 2022-ben – fejtette ki Varga-Bajusz Veronika. Ezzel párhuzamosan a külföldiek részaránya az utóbbi években meghaladta a 20 százalékot, ez napjainkban 50 ezer hallgatót jelent – tette hozzá.

Rámutatott: az egyetemi diploma valódi érték a munkaerőpiacon, mellyel átlagosan 42 nap alatt lehet elhelyezkedni és a végzettség legalább másfélszeres bérszorzót von maga után.