Oktatás
Nagy-Britannia újból csatlakozik az Erasmus-programhoz
A Brexit után léptek ki

Nick Thomas-Symonds, a munkáspárti brit kormány miniszteri rangú EU-főtárgyalója szerdán bejelentette, hogy a brit és az uniós diákok a megállapodás alapján 2027 januárjától vehetnek részt ismét kölcsönösen az EU oktatási és szakképzési csereprogramjában.
Thomas-Symonds felidézte, hogy London és az EU májusban tartotta a Brexit óta első csúcstalálkozóját, amelyen megállapodás született egy új stratégiai partneri viszonyrendszer kialakításáról.
A brit EU-főtárgyaló szerint a csúcstalálkozó nyomán jutott megállapodásra az Európai Bizottság és a brit kormány arról, hogy Nagy-Britannia 2027-től újból csatlakozik az Erasmus-programhoz.
Nick Thomas-Symonds szerint ez komoly lehetőségeket teremt a brit és az uniós fiatal nemzedék számára az oktatás, a szakképzés, a sport és több ifjúsági program terén.
A miniszter szerint a megállapodás pénzügyi feltételrendszere „igazságos egyensúlyt” teremt a brit anyagi hozzájárulások és az Erasmus-programból eredő előnyök között.
Nagy-Britannia 2027-ben esedékes újbóli csatlakozása után a brit és az európai uniós hallgatók egy tanévet tölthetnek uniós, illetve nagy-britanniai egyetemeken felsőoktatási tanulmányaik részeként, a hazai hallgatókéval azonos tandíjfeltételek mellett.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával, 2020 decemberében az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, emellett felmondta részvételét az Erasmus-programban is.
Az Erasmus-program keretében 2020-ban - az utolsó olyan teljes évben, amikor Nagy-Britannia még részese volt az uniós oktatási csereprogramnak - 9900 brit diák folytathatott tanulmányokat a programban részes többi országban, ezekből az országokból pedig több mint 16 ezren érkeztek brit oktatási és szakképzési intézményekbe.
Keir Starmer brit miniszterelnök a Munkáspárt tavaly nyári választási győzelme és kormányalakítása után közölte, hogy jóllehet nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba, de sokkal szorosabbra akarja vonni a kétoldalú kapcsolatrendszert.
Ennek eddigi legjelentősebb mozzanata a szerdán bejelentett újbóli brit csatlakozás az Erasmus-programhoz.
Starmer és a brit kormány több más vezetője az utóbbi időben egyre élesebb bírálatokat fogalmazott meg a Brexittel kapcsolatban.
A kormányfő a londoni City polgármesterének december elején rendezett hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: a Brexitről hozott népszavazási döntés „a brit népnek tett zabolátlan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések” következményeként született, és egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azok az elképzelések, hogy a kilépés az Európai Unióból Nagy-Britannia minden problémájára megoldást jelent majd.
David Lammy miniszterelnök-helyettes nem sokkal később egy interjúban kijelentette, hogy a Brexit súlyos gazdasági károkat okozott, mivel fontos piacától szakította el Nagy-Britanniát.
Lammy is úgy fogalmazott, hogy „valótlanságokkal házaltak” mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból.
