A magyar felsőoktatási modell fő pillére a rugalmasság, valamint a kutatói-, az oktatói és a szervezeti autonómia – mondta pénteken Budapesten Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében létrejött, „A magyar egyetemek kizárása az Erasmusból és a Horizontból: okok és lehetőségek” című konferenciát megnyitó beszédében.
Az államtitkár hozzátette, hogy az egyetemeket vizsgáló európai felsőoktatási társaság, valamint az európai teljesítményértékelő rendszer megállapításai szerint a magyar rendszer valóban rugalmas, teljesítmény-alapú és értékorientált; az állami fenntartású egyetemekkel szemben támasztott nemzetközi követelményeknek is megfelel; finanszírozási modellje pedig a kutatásra az oktatásra koncentrál.
A rendszer eredményeiről szólva elmondta: jelenleg 12 magyar egyetemet soroltak be a világ legjobb egyetemeit magába foglaló felső öt százalékba, amelyek közül kilenc már a legjobb egy százalékba is beletartozik. További fontos eredmény, hogy a magyar tudományos publikációk száma nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is emelkedik; a szervezeti- és a szerzői jogdíjbevételek pedig ezzel párhuzamosan szintén növekedést mutatnak.
És ennek ellenére miért zár ki Brüsszel 200 ezer magyar felsőoktatásban lévő diákot, 20-20 ezer oktatót és kutatót az Erasmusból és a Horizont nemzetközi csereprogramból? – tette fel a kérdést. Válasza szerint ennek csak politikai okai vannak, hiszen a felsőoktatás szabályozása nem európai bizottsági, hanem tagállami hatáskör. Másodszor, a két program a döntéshozói szintje nemzetközi, tehát független Magyarországtól, és harmadszor: a Brüsszel által két évvel ezelőtt támasztott törvénymódosítási követelményeknek eleget tettünk, így részét képezik már a felsőoktatási szabályozásnak.
A magyar résztvevők programokból való kizárását azonban ennek ellenére is fenntartják – tette hozzá. A magyar fél természetesen tárgyalni próbál a kérdésről, de az ebben a tárgyban elküldött utolsó hivatalos levelére fél éve várja a választ. Hankó Balázs szerint Brüsszel ezen kívül arra készül, hogy a magyar rektoroknak és professzoroknak a felügyeleti testületből való kizárása után külső bizottságként vonja majd be a döntéshozatalba a nem kormányzati szervezeteket (NGO). Magyarország ezt természetesen nem fogadja el és tiltakozni fog ellene, mivel egy ilyen lépés teljesen ellentmondana az autonóm döntéshozatal alapelvének és az eddig vallott alapértékeknek – hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette, hogy a magyar kormány közben tízmillió forintos kerettel elindította a Pannónia nemzetközi ösztöndíjprogramot, amely nyolcezer magyar és külföldi egyetemista számára teszi lehetővé a külföldi részképzésekben való részvételt. További 200 hallgató pedig kiemelt támogatást kap, mivel a program nemcsak európai, hanem világszinten is nyitott a résztvevő intézményeket illetően. Kiemelte, hogy a programban részt vevő Erasmus-os diákok is teljes kreditelismerésben részesülnek. A Horizont program kiszélesítéseként nyolcmilliárd forinttal egy nemzetközi tudományos programot is elindítottak. Hankó Balázs kiemelte: ebben a modellváltó egyetemeink alakíthatnak ki tudományos együttműködést neves külföldi egyetemekkel úgy, hogy a kutatók munkabérét is a program fedezi, mert mint mondta, „nem hagyjuk, hogy Brüsszel politikai okokból, igaztalan módon próbálja meg szétválasztani egymástól az együttműködni kívánó egyetemi hallgatókat, tudományos kutatókat és oktatókat”.
