Hogyan lehet az alkotás folyamatát és örömét, az élő népművészetet megidézni múzeumi térben? Életgazdagság II. – Múlt-jelen-jövendő címmel kiállítássorozatot rendez az MMA Népművészeti Tagozata 2026. november 14-től 2027 februárjáig a Pesti Vigadóban. A program lebonyolítója a Hagyományos Mesterségek Oktatásáért Alapítvány, támogatója a Magyar Művészeti Akadémia. Vezető kurátor: Vetró Mihály nemezművész, az MMA Debreceni Regionális Műhelyének vezetője.
Kiállítóterek nagyságát, tárlók befogadóképességét mérték fel a napokban az MMA népművészei a Pesti Vigadó bejárásakor. Az ötödik emeleten Landgráf Katalin textilművész gyakorlottan számolta a falak közötti távolságot lézerrel, míg Szerényi Béla tagozatvezető és Basa Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem iskola igazgatója a földszinti kiállítótér magasságát latolgatta, beleképzelve a térbe a fotóknak és leírásoknak helyet adó molinót, a tartószerkezeteket, a térelválasztó paneleket, és amiért mindezek felépülnek: a remekműveket.
Az MMA Népművészeti Tagozata öt kiállításmegnyitóra és a hozzájuk kapcsolódó tárlatvezetésekre, előadásokra, beszélgetésekre várja az érdeklődőket a következő hetekben, novemberben és decemberben Életgazdagság II. – Múlt-jelen-jövendő címmel. Teljességre törekszik a cím, ahogyan a Pesti Vigadó kiállítótereiben megnyíló tárlat is, ami nem is olyan egyszerű vállalás egy olyan közösség esetében, amelynek tagjai a tárgyalkotó kézművességtől a tánc- és zeneművészeten át a szellemi kultúráig sokféle módon közelítenek a hagyományos műveltséghez.
– Bár sokféle műfajt képviselünk, de egységes műveltségként tekintünk a néphagyományra – fejti ki Vetró Mihály népművész, vezető kurátor –, ezért is beszélünk egymást kiegészítő művészeti ágakról, legyen szó akár táncról, zenéről, képzőművészetről vagy irodalomról. Tagozatunk a művészet szinte minden ágát lefedi, kapcsolódva a magyar néphagyományhoz. A következő hetekben nyíló Életgazdagság II. – Múlt-jelen-jövendő című tárlat öt részkiállításból épül fel, miközben természetes módon összefüggenek, de önálló egységként, önmagukban is megállják a helyüket, és talán jobban el lehet mélyedni ilyenformán bennük. A tárlat előzményeként 2022-ben mutatkoztak be a Népművészeti Tagozat akadémikusai, köztestületi tagjai és ösztöndíjasai a Pesti Vigadó termeiben, Életgazdagság címmel.
A tudomány az élet sokféleségét biodiverzitásnak, biológiai sokszínűségnek nevezi, szinonimaként Andrásfalvy Bertalan az életgazdagság kifejezést használta tanulmányaiban. A Széchenyi-díjas néprajzkutató az ökológia területén, a természeti környezetről szólva vizsgálta évtizedeken át: mekkora tudással és tapasztalattal rendelkeztek eleink lakóhelyük, hazájuk, földjük adottságainak, életgazdagságának kihasználásában és e természeti források megőrzésében, fenntartásában. Hasonló szemlélettel közelít Vetró Mihály vezető kurátor a népművészethez, amelynek sokfélesége, gazdagsága az élet minden területén megtapasztalható.
Az első részkiállítás, az MMA népművész ösztöndíjasainak tárlata Hetedhét népművészet címmel nyílik meg 2026. november 14-én a Pesti Vigadó ötödik emeletén.
– A téma: a mese, népmese egyszerre bátorítja és provokálja az ösztöndíjasokat, miközben nagy szabadságot is ad – erősíti meg Landgráf Katalin textilművész, a részkiállítás kurátora. – A meghívott, mintegy harminc alkotó készíthet meseillusztrációt, mesefigurát, vagy lehetőségük van egy saját történet elmesélésére is. Máris számtalan izgalmas megoldás született: lesz tünderuha – kéziszövő gyönyörűséges, mesebeli alkotása –, egy egész évfolyam kézművesei készítenek bábszínházat, más hangszerbábokat hoz… A 2027. február 28-ig látogatható kiállításhoz kapcsolódva több programot meghirdetünk – sorolja a kurátor –, szeretettel várom előadóművész ösztöndíjasainkat, például Simándi László mesemondót vagy Cseke-Marosi Eszter tánc- és drámapedagógust, a Napra-forgó Műhely egyik alapítóját.
A második részkiállítás Jó pásztorok hagyatéka címmel nyílik meg 2026. november 20-án a Pesti Vigadó alsó szinti kiállítóterében. A pásztorművészeti tárlat a magyar tárgyalkotó népművészet archaikus rétegeit jeleníti meg: a honfoglalás korának nomád, vándorló pásztorkultúrájával kezdődik, majd a Kárpát-medence tájegységeinek jellegzetes pásztorfaragásait mutatja be, a harmadik egységben pedig Hasznos minden porcikája mottóval az állati nyersanyagok paraszti feldolgozását vizsgálja Dorogi Márton gyűjtései alapján. Az eredeti tárgyak mellett mai alkotók munkái is megjelennek a kiállításon – ismerteti a koncepciót Vetró Mihály. A 2027. február 28-ig látogatható tárlat kurátora: Kiss Tamás, a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium népművész-tanára.
A Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium műhelyeinek, egykori és mai mestereinek, valamint tanítványainak közösségi kiállítása Kézről kézre, lélektől lélekig címmel nyílik meg 2026. december 4-én a Pesti Vigadó hatodik emeleti kistermében.
– Ötféle mesterségnek rendezünk be műhelyt, de nem csak eszközök, félkész és kész tárgyak lesznek láthatók: az alkotás élő folyamatát, gyönyörűségét is szeretnénk átélhetővé tenni. A tárlat alcíme Az alkotás teszi az embert emberré – mutatja be a vezető kurátor a 2027. február 14-ig látogatható részkiállítást.
Az MMA népművészeinek – akadémikusoknak és köztestületi tagoknak –, valamint tanítványaiknak és műhelyeiknek bemutatkozó kiállítása Kincset őrzők – A műhely címmel nyílik meg 2026. december 12-én a Pesti Vigadó hatodik emeleti kiállítóterében. A tárlat mottója Lükő Gábortól vett idézet: „A népi mesterségben az ember nemcsak a tárgyat formálja meg, hanem önmagát is. A fafaragó, a fazekas vagy a szövőasszony keze nyomán nem egyszerű használati eszköz születik, hanem a világmindenség rendje ölt alakot. Aki érti a mesterségét, az a természet törvényeit tiszteli meg vele, és a szépséggel hálálja meg az anyag ajándékát.”
– A népművészet nem múzeumi tárgyak gyűjteménye – állítja Kovács László fazekasmester, a kiállítás kurátora. Gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy a népi motívumokat, a faragásokat, a hímzéseket vagy a fazekasmunkákat lezárt, befejezett dolognak tekintjük, általában inkább múzeumi tárgyaknak, semmint a mai valóság, a mai élet részének. Minden egyes öltésben, minden vésőnyomban és minden megformált agyagban benne van az őseink tudása, de benne van a jelen emberének lelke, türelme és alkotóvágya is. A közel száz népművész keze munkáját felvonultató kiállítás 2027. február 14-ig látogatható. Társkurátorai: Berzeviczy Fehér Jánosné Ircsi viseletkészítő, az MMA köztestületi tagja; Gosztonyi Zoltán faragómester, az MMA rendes tagja; Török János kosárfonó népi iparművész, az MMA köztestületi tagja; Kozák Éva fazekasmester, az MMA köztestületi tagja és Albert Attila fazekasmester népi iparművész, az MMA ösztöndíjasa.
A néphagyományon alapuló oktatási intézmények közül a gödi Búzaszem iskola, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány és az Óbudai Népzenei Iskola (ÓNI) Öregek koronája – unokák ékessége címmel mutatkozik be 2026. december 19. és 2027. február 28. között a Pesti Vigadó földszinti kiállítóterében, illetve a fogadótérben. A kiállítás kurátora Mogyorósi Ágnes, a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény muzeológusa, Balázs-Bécsi Gyöngyi múzeumpedagógus, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, Szerényi Béla, az ÓNI vezetője és Basa Horváth Szilárd, a Búzaszem iskola alapító igazgatója.
– A közös kiállítási egység központi gondolata az anyanyelvi világunk, amely négy, egymással szorosan összefüggő pilléren keresztül bontakozik ki: a beszélt nyelv – „A szó szentsége"; a zenei nyelv – „Zeng a lélek”; a mozgásos nyelv – „Testbe zárt fohász”; a tárgyi anyanyelv – „Amit a kéz megőriz”. Ez a négy nyelv együtt alkotja azt a kulturális közeget, amelyben a hagyomány nem csupán ismeretként, hanem megélt tapasztalatként, természetes módon öröklődik tovább nemzedékről nemzedékre – hangsúlyozza Mogyorósi Ágnes. – A Kallós Zoltán Alapítvány önálló kiállítási egysége az örökség – átadás – továbbélés gondolati ívre épül. A Kallós Zoltán által megmentett autentikus mezőségi tárgyi örökségből kiindulva mutatja be, hogyan válik a hagyományos formakincs a mai alkotók kezében megújuló, kortárs tárgykultúrává, majd hogyan találja meg természetes helyét a gyermekek világában, a játékban és a mindennapokban. A teljes kiállítás központi üzenete, hogy a hagyomány nem a múltban létezik, hanem bennünk és általunk él tovább. A nyelvben, az énekben, a mozdulatban és a kézzel alkotott tárgyakban egyaránt jelen van. Nem pusztán megőrizni szeretnénk, hanem olyan élő örökségként bemutatni, amelyből a következő nemzedékek is építkezhetnek.
Basa Horváth Szilárd meglátása szerint mindhárom intézmény hasonló szemlélettel, de eltérő pedagógiai eszköztárral dolgozik:
– Válaszúton, szórvány környezetben egészen más kihívások előtt állnak a pedagógusok, mint a Búzaszem iskolában – állítja Basa Horváth Szilárd. – Nekünk az anyaországban az a feladatunk, hogy a diákjaink a lehető legnagyobb szókinccsel, árnyaltan sajátítsák el az anyanyelvi kultúrát, amelynek a magyar nyelv mellett része a zenei, a képi, a hitbéli, mitikus örökség, a népmesék világa, az ünnepek ismerete. Rengeteg kiállítandó tárgyunk van: nemezszőnyegek, fafaragások, és csipkét is vernek a gyermekek – ezek a kézműves tevékenységek fejlesztik a finommotorikát, a jobb és a bal agyfélteke közötti egyensúlyt. Vagyis a néphagyomány a nevelési használatban nem csupán hagyományőrzés, hanem fejlesztés, mégpedig a 21. század családi, közösségi, nemzeti és munkaerőpiaci igényei szerint – teszi hozzá az intézményvezető. Majd a folyamatok érzékeltetésére példaként Bese Botond dudás, zenetanár, hangszerkészítő módszerét említi: – A valódi dudát a gyerekek nem tudják megfújni, hat-hét éveseknek az lehetetlen, de Bese Boti úgy építi fel a hangszert, hogy először csak egy síp van rajta, és azon már a kisebbek is tudnak muzsikálni. A kiállítás tervezésekor arra törekszünk, hogy visszaadjuk az iskola lelkületét, ezért leválasztunk egy részt a térből, amely ugyanúgy megidézi a szentélyt, ahogyan a Búzaszem iskolának az a része, ahol a reggeli imát tartjuk. Célunk létrehozni egy beszélgetős, elmélyülésre alkalmas teret, ahonnan rálátni a kiállítás egészére. Meggyőződésünk, hogy Ahogyan gyermekeinket neveljük, olyan lesz nemzetünk – idézi a kiállítás alcímét Basa Horváth Szilárd, majd a mottóját a Példabeszédek könyvéből: „Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák.”
Az ÓNI viszonyítási pont: tavaly volt ötven éve, hogy intézményi keretek között elindult a népzeneoktatás Magyarországon, elsőként a Mókus utcában. Az iskola életébe, pedagógiai módszereibe betekintést nyerhetünk a december 19-én nyíló kiállításon, többek között Sztanó Hédi Az Óbudai Népzenei Iskola 50 éve című dokumentumfilmje alapján. Szerényi Béla igazgató, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője a kiállítássorozat mellett a kísérőprogramokat, a november 24-i, majd a február 17-i kurátori tárlatvezetést és a koncerteket is az érdeklődők figyelmébe ajánlja, többek között Fábián Éva és tanítványainak népzenei hangversenyét, amely december 8-án lesz a Pesti Vigadó Sinkovits-termében.
Az Életgazdagság II. – Múlt-jelen-jövendő kiállítássorozat tárlatai:
Hetedhét népművészet
A megnyitó időpontja: 2026. november 14., szombat 15.00
Köszöntőt mond: Rátóti Zoltán, az MMA alelnöke
A kiállítást megnyitja: Berecz András énekes, mesemondó, az MMA rendes tagja
Közreműködők: Fábián Éva énekes mesemondó, az MMA levelező tagja és tanítványai, valamint Soós Réka népdalénekes, MMA-ösztöndíjas, házigazda: Szerényi Béla, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője
Jó pásztorok hagyatéka
A megnyitó időpontja: 2026. november 20., péntek 16.00
Köszöntőt mond: Szurcsik József, az MMA alelnöke
A kiállítást megnyitja: Juhász Zoltán népzenész, kutató, az MMA rendes tagja
Közreműködők: Dóra Áron és Czigány Tamás népzenészek, házigazda: Szerényi Béla, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője
Kézről kézre, lélektől lélekig
A megnyitó időpontja: 2026. december 4., péntek 16.00
Köszöntőt mond: Richly Gábor, az MMA főtitkára
Közreműködők: a Fuzsitus zenekar és a nádudvari diákok, házigazda: Szerényi Béla, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője
Kincset őrzők – A műhely
A megnyitó időpontja: 2026. december 12., szombat 15.00
Köszöntőt mond: Turi Attila, az MMA elnöke
A kiállítást megnyitja: prof. emeritus dr. Fusz György DLA, keramikusművész, egyetemi tanár
Házigazda/moderátor: Szerényi Béla, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője
Öregek koronája – unokák ékessége
A megnyitó időpontja: 2026. december 19., szombat 15.00
Köszöntőt mond Kemecsei Lajos néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum főigazgatója
A kiállítást megnyitja dr. Pécsi Rita neveléskutató, főiskolai tanár
Közreműködnek a bemutatkozó oktatási intézmények diákjai, házigazda: Vetró Mihály nemezművész, az MMA Debreceni Regionális Műhelyének vezetője
