Ha nem ismerjük meg azokat, akikkel együtt élünk, attól tartok, szétesik a társadalmunk – mondta Kassai Lajos. A Kassai-féle lovasíjászmódszer kidolgozója lapunknak beszélt a Hungarikum Liget nemes céljairól, arról, hogyan ismerkedett meg Lezsák Sándorral, illetve miért tartotta fontosnak, hogy bekapcsolódjon a színházi és filmes oktatásba.
– Hogyan került kapcsolatba Lezsák Sándorral?
– Lezsák Sándor ezerkilencszázkilencvenkettőben keresett meg azzal, hogy segítsek az Atilla – Isten kardja lovas jeleneteinek kidolgozásában. Az első találkozásunk egy őszi, sáros napon történt, azzal a szándékkal, hogy megbeszéljük ennek a részleteit. Lezsák szerezte a mű szövegét, rajta kívül jelen volt Szörényi Levente zeneszerző, Koltay Gábor, illetve Princz Gábor is. Emlékszem, miközben sétáltunk, egy karnyújtásnyira tőlünk a tengelyig érő sárban elakadt az úton a juhász a kazánkék Zsigulijával. Lezsák Sándor pedig mindnyájunk meglepetésére – öltönyben, nyakkendőben – a lehető legtermészetesebb mozdulattal beállt az autó mögé, és teljes erejével elkezdte tolni. Azt hiszem, akkor azonnal éreztem, hogy ezzel az emberrel közös az élethez való hozzáállásunk. Attól kezdve barátokként tekintünk egymásra.
– Mit gondol Lezsák Sándorék küldetéséről?
– Egészen elképesztőnek tartom azt, ahogy Lezsák Sándor azon a területen szinte a semmiből felépítette ezt a rendkívüli létesítményt. A Népfőiskola nemes célokat tűzött ki maga elé, amelyeket most már évtizedek óta próbál megvalósítani. Legyen szó hagyományőrzésről, irodalmi programokról, határon túli rendezvényekről, töretlenül végzik missziójukat a magyar kultúra terjesztésére. Őszintén, szívből remélem, hogy ezt a népművelő tevékenységet még nagyon sokáig tudják végezni.
– Milyen személyes élmény jut eszébe a Hungarikum Ligetről?
– Lakitelekre évente két-három alkalommal járok, és ha egy dolgot kellene kiemelnem, az mindenképpen az, hogy folyamatosan fejlődik és gyarapodik. Nincs alkalom, hogy ha ellátogatok oda, ne csodálkoznék rá, hogy újabb és újabb épületek készültek el, mintha csak a földből nőnének ki.
– Ön gyakran beszél a magyar társadalom úgynevezett eketalpbetegségéről. Ebben a hasonlatban hol helyezné el a Hungarikum Ligetet?
– Az eketalpbetegség ugyebár egy társadalmi képlet. Eketalpbetegség akkor alakul ki, amikor egy talajt túl gyakran szántanak, ezért az altalaj, illetve a felszín között egy zárvány alakul ki. Ez mindkét réteg számára hátrányos, hiszen megszünteti az átjárást. Amikor erről beszélek, az altalaj, vagyis a mélyréteg alatt a jobboldali gondolatot, a magyar kultúrát és a hagyományokat értem, míg a felszín a liberalizmus vagy a modernitás. Lezsák Sándor – és ezáltal természetesen a Népfőiskola – szintén az altalaj része, amely szoros kapcsolatot ápol a tradíciókkal, a magyarság gyökerével. Ez a réteg az alapja egy jól működő, egészséges társadalomnak. És ez nem jelenti, hogy ne lennének fontosak a felszínhez tartozó emberek is. Ezért volna fontos, hogy a két réteg átjárható legyen, kialakuljon kommunikáció, mert ha elbeszélünk egymás mellett, ha nem ismerjük meg azokat, akikkel együtt élünk, attól tartok, hogy szétesik a társadalmunk. Bízom benne, hogy ez nem történik meg.
– Kaposmérőn a Kassai-völgy megépítése és a Népfőiskola építkezése szinte azonos időben kezdődött. Hogyan fogalmazná meg a Kassai-völgy célját, feladatait?
– Harminchárom évvel ezelőtt fogtam bele a völgy kialakításába, amely kezdetben azt a célt szolgálta, hogy az íjászattal megismerkedni vágyóknak nyújtson szakmai tanácsot. Ezekből az emberekből idővel egy közösség alakult, majd a lovaíjászat gyorsütemű fejlődésével egy iskola jött létre, az iskolán keresztül pedig egy gondolatiság. Ma már
a völgybe látogatók jelentős száma emiatt a gondolatiság miatt keresi fel a helyet, hiszen az altalaj kulturális központjává vált. Harminchárom éve bárki ellátogathat hozzánk minden hónap első szombatján, megtekintheti, mivel foglalkozunk itt, mit képviselünk, és szabadon beszélgethet velünk. Mindemellett, ha a Népfőiskolához viszonyítok, azt kell mondjam, az ő fejlődésük nagyobb volumenű és gyorsabb ütemű.
– Miért érezte fontosnak, hogy a színházi és filmes oktatásba bekapcsolódjon a völgy?
– Több mint tíz éve oktatok a Testnevelési Egyetem lovaskultúra szakán és az Állatorvostudományi Egyetem hippológus szakán. Tíz évvel ezelőtt megkerestem a Színház- és Filmművészeti Egyetemet is, mert fontosnak tartottam egy olyan irányú képzés elindítását, ami megalapozza a történelmi filmek szakmai bázisát. Meggyőződésem ugyanis, hogy egy színész nem tud úgy hitelesen eljátszani egy történelmi szerepet, ha nem biztosítjuk számára a megfelelő felkészülést erre. Tehetséges fiatalokról van szó, akik bármit megtanulnak, ha hajlandóak vagyunk tanítani őket.
Kassai Lajos (1960): Az 1980-as évek közepén kezdett hivatásszerűen íjkészítéssel foglalkozni és kidolgozni a lovasíjászatsport szabályrendszerét. Módszerét felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe és Hungarikummá nyilvánították. Öt Guinness-világrekordot állított fel. Szakértőként jelen volt több hollywoodi produkcióban, mások mellett Matt Damon személyi edzője volt. Több királyi család nak tartott bemutatót, többek között Windsorban,az angol királynő előtt.
