„Elvtársak, imához!”

Gárdonyi regénye igen korán megihlette a filmeseket, Fejős Pál 1923-ban forgatott némafilmet a könyv alapján. A történelmi díszletet a cseszneki várrom szolgáltatta.

A Várkonyi Zoltán rendezte, 1967/1968-ban készült Egri csillagok –, amelyet eddig 18 millióan láttak – valódi „nemzeti ügynek” számított. Minden idők legnagyobb hatású, káprázatos szereposztású magyar történelmi filmjének előirányzott költségvetése 19 millió forint volt, ami a forgatás végére 45 millióra emelkedett. Amikor a várostrom jeleneteit vették fel Pilisborosjenőn, a Magyar Néphadsereg ötezer katonát biztosított a forgatásra, többségük a török sereget alkotta. A film egyik jelenetében látható, amint a törökök imádkoznak, ám az kevésbé ismert, hogy a felvétel megkezdése előtt a néphadsereg tisztjei így adták ki az utasítást a sorállománynak: „Elvtársak, imához!” Az ostromlók nyakába zúdított forró ólmot és szurkot jéggel kevert, fekete masszával helyettesítették, ami hűsítő hatású volt a rekkenő nyári hőségben.

Hadtörténeti szakértők segítették a forgatást, de szükség volt a ’45 előtti ludovikás tisztek tudására is. Így alkalmazták Nagy Kálmán egykori huszár századost, aki 1941-ben Ukrajnában, majd 1944/1945-ben huszárszázad parancsnokként harcolt, szolgált az új honvédségben, közreműködött a Rákóczi hadnagya című történelmi film forgatásán, majd 1956-ban részt vett Mindszenty József hercegprímás amerikai nagykövetségre való menekítésében, amiért nyolc év szabadságvesztésre ítélték.

A forgatáson számos, előre nem tervezett esemény történt, így amikor a vár hirtelen lángra kapott, Várkonyi Zoltán tűzoltás helyett felvételre utasított, a színészek és a statiszták a helyükre futottak, a Dobót megszemélyesítő Sinkovits Imréről pedig ekkor készültek a legdrámaibb képsorok – úgy, hogy a jelenet eredetileg nem is szerepelt a forgatókönyvben.

A színészek lubickoltak a népszerűségben, így fordulhatott elő, hogy Kovács István 27 ezer, míg Benkő Péter 22 ezer rajongói – többségében szerelmes – levelet kapott. Az egri vár mását a Pilisben a néphadsereg építette fel, és más filmekben is szerepet kapott (például: Gyula vitéz télen-nyáron, Rab ember fiai, Mint oldott kéve, Angyalbőrben, Magyar vándor).

A romos vár ma is Pilisborosjenő turistacsalogató látványossága. A halhatatlan regénynek és az abból készült filmnek köszönhetően legkiemelkedőbb történelmi emlékhelyünk az egri vár, amely a magyarság zarándokhelye, itt róhatjuk le kegyeletünket a hősök előtt – Gárdonyi után jól tudván, hogy „a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” –, ahol Kossuth 1848-as szavaival élve a hazafiságot csak tanulni lehet. Elfeledett tény, hogy 1944 őszéig a katonaság használta Egerben a vár épületeit, és a Várlaktanyában az egri Dobó István 14. honvéd gyalogezred ezredközvetlen részei állomásoztak.

Az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően 2014-től folyamatosan újul meg Eger történelmi látványossága.