A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária
Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították
a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz,
akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból,
és nem tudom, hova tették!” Péter és a másik tanítvány elindult,
és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány
gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett,
és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben
odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt,
amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem
külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik
tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt.
Addig ugyanis még nem értették meg, hogy Jézusnak fel kellett
támadnia a halálból.



