Szabó Palócz Attila: Körbezsarolás - Kétségtelen, hogy az európai uniós csúcson Nagy-Britannia vitte el a show-t - Azt persze nem tudhatjuk, hogy mi mindent forgatott David Cameron brit miniszterelnök a fejében, tény azonban, hogy mindabból, amit a nyilvánosság előtt hangoztatott és kommunikált már hetek-hónapok óta – egyebek mellett budapesti látogatásán is –, nagyjából mindent sikerült keresztülvernie az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján. Elemzők persze még majd hónapokig mérlegelik, hogy kinek a sikerét és kinek a vereségét jelentik a most elfogadott megoldások, tény azonban, hogy egy-egy Londonban dolgozó lengyel házaspárnak valóban marhaság gyermekpótlékot fizetni a brit adófizetők pénzéből, főleg, ha azok a csemeték épp Krakkóban vannak a nagymamánál. (...)
„Nem csak a rezidensi esztendők a fontosak” - Bérfejlesztés nélkül nincs orvosság az egészségügyben Sipka Balázs szerint – Az érdekvédelemről a szakmai kérdések megoldására helyezné a hangsúlyt a Magyar Rezidens Szövetség. Sipka Balázs, a szervezet elnöke hangsúlyozta: nagyon komoly árkokat ástak az elmúlt évtizedek az orvosok és szakdolgozók között, ami rengeteg konfliktust szült. – A múlt héten sikerült megállapodni és aláírni az ágazati kollektív szerződés egyik fejezetét. Az egyeztetés folyamatos az érdekvédelmi szervezetek és az államtitkárság között. (...)
A Ki ad többet érte? kérdésre az amerikai válasz: Kádár - A magyar Szent Korona 1978-as viszontagságos hazatérésének előzményei és furcsa háttéralkui - A magyar Szent Korona története sem a kalandoktól, sem a vitáktól, sem a történészi okfejtésektől nem mentes. Joggal állíthatjuk, hogy talán nincs még egy olyan nemzeti ereklyénk, amely ennyi politikai csatározásnak lett volna az alfája és az ómegája. A címben szereplő kérdés is egy jellemző epizódja mindannak a devalvációnak, amelyen a Szent Korona jelentéstartalma átesett a viharos huszadik században. A „Ki ad többet érte?” gúnyos kérdés, 1946. január 31-én, egy csütörtöki napon hangzott el a Nemzetgyűlésben, Juhász István szociáldemokrata (SZDP) képviselő szájából. (...)
Czóbel Béla-tükörcserepek Nagybányától Párizson át Szentendréig – Barki Gergely: Nincs unalmasabb, mint egy klasszikus állandó kiállítás, főleg Szentendrén – A kiállítótér modernizálódott, így több kép látható - Újragondolt Czóbel címmel nyílt meg Szentendrén a festőművész műveiből összeállított állandó tárlat. A kurátor, Barki Gergely művészettörténész Magyarországon eddig ismeretlen fogalmat vezetett be, amikor megteremtette a változó állandó kiállítást: a tárlaton kiállított művek közt máshonnan kölcsönzött műtárgyak is vannak, ezek évről évre cserélődnek. (...)
Bayer Zsolt: Athéni szín - Különösen Z. Kárpát Dánielt jó nézni, ahogy fogatlannak tűnő szájában forgatja, csócsálja, öblögeti a szavakat, és tekintete arról árulkodik: elhiszi, amit beszél.
Ez egyszersmind felmentés is lehetne. Nem gazember, csak ostoba. Akinek ez a menekülő útvonal, bátran élje tovább az életét az alacsony homlokúak között, és sokasodjon meg az ő utódaiban. Ilyennek is lenni kell.És a többi? A többi más tészta. A többi minden valószínűség szerint pontosan tudja, hogy semmi sem igaz abból, amit beszél. (...)
Nyolcszázmillió forintos beruházásból fejlesztett a VT Metal - A kapacitásbővítéshez 272 millió forint állami támogatásban részesült a társaság+VIDEÓ - A Nemzetgazdasági Minisztérium a nagyvállalati beruházási támogatási program keretén belül 272 millió forint vissza nem térítendő támogatással segítette a Videoton Holding tagvállalataként fémipari megmunkálásokat végző VT Metal Kft.-t, amely székesfehérvári telephelyén 777 millió összértékű kapacitásbővítő beruházást hajtott végre és 28 új munkahelyet teremtett. A fejlesztéseket bemutató hétfői ünnepélyes bejelentésen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a kormány kiemelt feladata, hogy a hazai tulajdonú vállalatokat segítse versenyképességük megtartásában és növelésében, hiszen hazánk nemzetgazdasági teljesítményéhez jelentősen hozzájárulnak. (...)
Lovas István: A két 9/11 – ma - Egy „jóindulatú” amerikai hegemónia. A hidegháború utáni idők két végzetes dátuma egyformán szeptember 11-re esett. A második, az amerikai területen lévő épületek elleni támadások 2001. szeptember 11-re. Ekkor indult meg az Egyesült Államok irányította „terrorizmus elleni” globális harc, amely az első szeptember 11-i eseménynek adott hatalmas lökést: 1990. szeptember 11-ről van szó, amikor közvetlenül a hidegháború amerikai győzelme után az idősebb George H. W. Bush elnök Washingtonban elmondta Új világrend című beszédét, amely hatalmas fordulatot jelentett az amerikai külpolitikában. (...)
Jöhet a Széll Kálmán-terv 3.0 verziója - Négy év elteltével kiemelten a versenyképességet helyezi a középpontba a Magyar Nemzeti Bank új gazdaságpolitikai koncepciója. A magyar gazdaság versenyképességének érdekében a jegybank szakértői olyan reformokat javasolnak, amelyek segíthetik felszabadítani a rendelkezésre álló potenciális erőforrásokat. Elemzők szerint is szükség lenne a harmadik Széll Kálmán-tervre. Négy esztendeje tette közzé a kormány a Széll Kálmán-terv 2.0 címet viselő, több mint félezer oldalas dokumentumot. A koncepció felfrissítését jegybanki szakértők szorgalmazzák. Legalábbis ez derül ki a Virág Barnabás és Palotai Dániel MNB-s ügyvezető igazgatók által jegyzett Versenyképesség és növekedés című könyvből. (...)
Széll Kálmán-terv: frissítés kell - Sok még a tennivaló a versenyképesség javításáért. Minden gazdaságpolitikai koncepcióra rászorul a frissítés, így – mint azt lapunk írta meg elsőként – a Széll Kálmán-tervre is. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke lapunknak hangsúlyozta, most a fókuszba a növekedés és a stabilitás fenntarthatóságát kell állítani. – Jegybanki szakértők versenyképességi szempontok alapján javasolnak új Széll Kálmán-tervet. Ezek szerint ráférne a „leporolás” a reformcsomagra?
A Széll Kálmán-terv alapvetően gazdaságpolitikai tézisek összefoglalója, s négy éve készült el az első alapdokumentum. Természetesen a „frissen tartás”, a változó világgazdasági és belső környezet miatt is indokolt. (...)
A város érdes részéről a világsikerekig - Cziffra György útja az árnyékból a fénybe: lenyűgöző improvizációk, Liszt- és Chopin-előadások. Cziffra György, a voltaképp ismert, világhírű, szélesebb körben mégis kevéssé „tudott” néhai zongoraművész azt vallotta: az árnyékból a fénybe való átmenet korszakaiban érezte azt, hogy él. Emlékére fesztivált rendeznek a napokban a MOM Kulturális Központban, ennek kapcsán jártunk utána élete fordulópontjainak és zongorajátéka jelentőségének. „Csak az árnyékból a fénybe való átmenet korszakaiban éreztem valóban, hogy élek és szabad vagyok” – olvasható Cziffra György naplójában, a magyarul Ágyúk és virágok címen megjelent kötetben. (...)
Máté T. Gyula: A nép szava - Népszavazás lesz az idén Magyarországon. Nem arról, hogy Nyakó István MSZP-s politikus vehet-e vasárnaponként bárhol szociálisan érzékeny babkonzervet. Még csak arról sem, hogy Tóbiás József pártelnök trendi kockás vagy slankító egyszínűben ostorozza-e az orbáni diktatúrát?
Nem arról, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök egy internetes bejegyzésben hány kiskutyás és csecsemős képet oszthat meg. Avagy hogy Novák Előd radikalizmusfelelős buzdíthatja-e tejivásra reggelente karlendítéssel és „Éljen a kumisz!” felkiáltással a globalista kakaóra vágyó sarjait. (...)
Szerencsés Károly: Az áldozatok emléke - A kommunista összeesküvés nem kis célt tűzött ki: a világméretű szovjet birodalom létrehozását. „Nem haboztunk főbe lőni emberek ezreit és nem fogunk habozni ezt ismét megtenni” – írta Lenin a könyvtárszobában kidolgozott eszme, a kommunizmus (marxizmus) első gyakorlati megvalósítója. És megkezdődött az emberiség történetének legbrutálisabb modern kori vérengzése. Találtak hozzá megfelelő embereket. Naiv megtévedteket, karrieristákat meg aljas pribékeket, szadistákat, morál nélküli, ember alatti lényeket, bűnözőket, gyilkosokat, tolvajokat, akik az elszabadult ösztöneikhez ideológiai felhatalmazást kaptak: a kommunizmust. (...)
Faggyas Sándor: Egy elmaradt szoboravatás - A kommunizmus áldozatainak emléknapja előtti napon avatták volna föl az 1947. október 23-án felakasztott Donáth György mellszobrát Budapesten. A kommunizmus áldozatainak emléknapja előtti napon avatták volna föl az 1947. október 23-án felakasztott Donáth György mellszobrát Budapesten, egykori lakóhelye, az Üllői út 55. előtt. A Szabadságharcosokért Közalapítvány és a Magyar Politikai Elítéltek Közössége tervezett ünnepélyes tiszteletadást, arra emlékezve, hogy a sztálinista mintájú magyarországi kommunista koncepciós perek első halálos áldozata Donáth György korábbi országgyűlési képviselő volt. (...)
„Európa felelős a keresztényekért” - Újabb tömegeket indíthat útnak a kontinens felé, ha egy politikus menekültkvótákat emleget – figyelmeztetett Hölvényi György. Nagyon fontos, hogy támogassuk a migránsok és menekültek saját régiójukban maradását – hangsúlyozta lapunknak Hölvényi György. A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőjével a keresztény kisebbségek védelméről és a bevándorlási válságról beszélgettünk Brüsszelben.
– Megtesz mindent Európa a közel-keleti keresztények védelme érdekében?
Európa kissé elhanyagolta a kulturális felelősségét e tekintetben, de attól még jogos a felvetés. (...)
