Rekordszámú, tízezer migráns érkezett pénteken Horvátországba, a migránsválság ottani kezdete óta már 65 ezren léptek az ország területére - közölte szombaton a horvát belügyminisztérium. A horvát sajtóban közben keményen támadják Zoran Milanovic horvát miniszterelnököt a migránsválság kezelése, a zágrábi-belgrádi autópálya lezárása, illetve amiatt, hogy feszültséget gerjeszt Magyarországgal és Szerbiával. Belgárdi lapok a horvát kormány vereségeként tálalják a négy napig tartó szerb-horvát határblokádnak.
A zágrábi belügyi közlemény szerint az éjszaka további 1200 migráns lépte át Horvátország keleti határát. A legnagyobb áradat Tovarnik, Újlak (Ilok) és Strosinac környékére érkezett, a menedékkérők egy része az opatovaci ideiglenes befogadóhelyen van, ahonnan a magyar határátkelők felé szállítják őket.
A minisztérium azzal számol, hogy a magyar határzár és a hideg, esős napok közeledtével a Törökország, illetve Görögország felől érkező menekültek várhatóan "melegebb útvonalat" választanak, Albánián és Montenegrón keresztül fognak haladni. Emiatt a déli Dubrovnik-Neretva megyében már folynak az előkészületek a menekültek befogadására, naponta három-ötezer ember érkezésére számítanak.
Keményen bírálják Milanovicsot
A horvát sajtó és ellenzéki vezetők keményen bírálják Zoran Milanovic miniszterelnököt a Zágrábot Belgráddal összekötő autópályán fekvő határátkelő lezárása miatt. A hétfői horvát döntést szerb ellenintézkedések követték, napokra megbénult a két ország közötti személy- és teherforgalom, komoly diplomáciai vita bontakozott ki a két ország között, és végül Zágráb péntek este, az Európai Bizottság nyomására feloldotta zárlatot, Belgrád pedig az ellenintézkedéseket.
A Vecernji List azt írta szombati kommentárjának címében, hogy mindez "költséges játék volt, amelybe Milanovicnak nem kellett volna belemennie". A lap szerint "le a kalappal" előtte azért, ahogyan viszonyult a menekültekhez, még akkor is, ha a szomszédos országokkal nem a diplomáciai szokásoknak megfelelően járt el. A hősködés és a szerb kormányfővel való kekeckedés azonban költséges és szükségtelen színjáték volt, és szerencsére nem tartott tovább, mert ez még nagyobb veszteséghez és túlkapásokhoz vezethetett volna. "A blokádok és zsarolások elfogadhatatlanok egy sor politikai ok miatt, kiváltképpen olyan időben, amikor az országoknak egymással kommunikálniuk kell, és a legkedvezőbb megoldásokat keresniük maguk és a menekültek számára" - írja az újság.
A Jutarnji List internetes felületén idézi Tomislav Karamarkót, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jobboldali ellenzéki párt elnökét, aki szerint a baloldali miniszterelnök a horvát migránsválság tíz napja alatt "álhumanistából álharcossá vált", mert először arra szólította fel a migránsokat, hogy haladjanak át a nem létező folyosón, majd bezáratta a határokat, választás előtti megfontolásokból gerjesztette a feszültséget Szerbiával és Magyarországgal, hogy a végén kapituláljon az EU, Szerbia és az üzletemberek nyomására.
Belgrádi reakciók
Nagy teret szentelnek a szombati belgrádi lapok a négy napig tartó szerb-horvát határblokádnak és az azt kísérő diplomáciai vitának, általában véve a horvát kormány vereségeként tálalják a zárlat feloldását. A Politika című lap főszerkesztői kommentárjában azt írta, hogy a horvát kormány azonnal engedelmeskedett Johannes Hahnnak, az Európai Unió bővítési biztosának, és megszüntette a határblokádot.
"Most már csak vissza kell tömködni a talut a párnába, és mindenkinek le kell fegyvereznie beszédét, amit az európai bővítési biztos javasolt azoknak, akik részt vettek Horvátország és Szerbia hidegháborújában, amely egy pillanat alatt újra lángra lobbant, ezúttal a menekültek miatt" - írta Ljiljana Smajlovic felelős főszerkesztő. Könnyebb azonban szerinte megnyitni a határt és feloszlatni a szábort (horvát parlament), mint visszaparancsolni a szellemet a palackba.
"A felelős politikusok ezért nem szítják az indulatokat, hanem csillapítják, nem gyújtanak tüzet, hanem oltják a tüzecskéket és lángocskákat" - írta Smajlovic. Hozzátette, hogy ha Brüsszel a helyzet magaslatán állt volna, talán a határblokádig sem fajultak volna a dolgok.
Horvátok térdre rogytak, Szerbia győzött! - írja a Vecernje Novosti, amely szerint a többnapos politikai-gazdasági összetűzés után, amelyet Zágráb kezdett, Zoran Milanovic horvát miniszterelnök az EU nyomására visszavonta a határblokádról szóló döntését. A lap idézte Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt, és azt emelte ki nyilatkozatából, hogy a határvita során Szerbia európai arcát mutatta, Johannes Hahn pedig Belgrádból szólította fel a horvát kormányt, hogy vessen véget a határblokádnak. A lap megszólaltatta Suzana Paunovicot, az emberi és kisebbségi jogokért felelős kormányhivatal igazgatóját, aki szerint a szabad mozgáshoz fűződő, európai konvenció által szavatolt joguk megsértése miatt jogi útra terelhetik az ügyet azok a szerb állampolgárok, akiket csak azért nem engedtek át a határon, mert szerb útlevelük van.
Milanovic elesett - írta a Blic című, legnagyobb példányszámú napilap. Idézte Rasim Ljajic kereskedelmi minisztert, aki szerint a határblokád hatalmas károkat okozott a szerb vállalatoknak, és valakinek meg kell fizetnie ennek az árát. Nem zárta ki, hogy horvátországi és nemzetközi bíróságokon fognak elégtételt kérni a károsultak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határblokád a környező országok vállalatait is érintette, több mint 100 török, illetve 150 görög és bolgár kamion vesztegelt napokig a határon. Milanovic öngólt rúgott, mert intézkedéseit belpolitikai okokból tette - mondta Ljajic.
A Kurir azt írta beszámolójának címében, hogy Milanovic elvesztette a háborút Szerbia ellen. Idézte Ivica Dacic szerb külügyminisztert, aki ugyancsak Milanovic vereségéről, és a felelőtlen horvát kormánypolitika csődjéről beszélt.
